Wesak day

Azt kell mondjam, hogy itt Malajziában elég nehezen lehet egy egy fesztiválról, utcai programról információt szerezni. Legtöbbször az újságból vagy a TVből látjuk, hogy ma éppen egy remek felvonulás, összejövetel, bemutató ... volt a város valamely pontján. 

Ha még valami apró információnk is van róla, hogy hol és mi lesz a mikort, már biztos hogy köd fedi. Amit viszont megtapasztaltunk, hogy utcai felvonulás, verseny stb vagy a kora reggeli órákban vannak 7-8 körül, vagy este 8-9 tájt. Lehet még nem találtuk meg a megfelelő információs csatornát, de kutatjuk folyamatosan :)

Szerencsére tudtuk hogy hol és a nagyjából időpontot is a pénteki Wesak Day-i felvonuláshoz. A Pasar Seni megállónál este 8-fél 9 körül kezdődik minden évben és most is ez a különleges, fényes, zenével kísért látványosság.

A buddhista ünnepen a bika havának teliholdját ünneplik. Az ünnep mottója "Látok, és amikor a Szem kinyílik, minden fény". 

 Egy világító autó áramigényét a mögötte jövő trafó-teherautó szolgáltatja. Elöl fény, hátul áramkábel amit az emberek visznek vagy állnak körbe át ne essen rajta senki.

 A kocsikon papok pálma ággal vizet szórtak, de volt olyan is ahol krizantém virágot mártottak vízbe ennek az illata is finom volt.

 Papok és hívők

A felvonulás körülbelül egy órát tartott, a végén egy hatalmas buddha képet nyitottak szét és hullámoztattak.  

Buddhista ünnep, tőlünk északabbra, tájföldön még nagyobb az ünnepség.

Gong Xi Fa Cai - CNY - ünneplés

A kínai új évre készülésről és annak első napjáról már írtam, az ünneplés azonban itt nem egy napig, sőt még nem is egy hétig tart. Kicsit olyan mintha ennek sose lenne vége :) Ezt a bejegyzést pedig már egy hete elkezdtem írni, 2 napja meg ideje lett volna közzé is tenni, de ugye se eleje se vége nem volt, éppen úgy mint ennek az ünnepnek.

Az ünnepi tűzijáték minden napra megadatott, idén elég gazdag volt az esti látnivaló, amit a gyerekek nagyon élveztek. Persze mi is és a helyiek is, mivel ez az év választási év és idén szabad a tűzijáték. Nem boncolgatom tovább érhető gondolom, eddig tilos volt, most szabad. Még 25.én is volt egy kis maradék valahol mert bár 24-ével vége a kínai újévi buliknak és a bevásárló központok megszabadulnak az eddigi díszítésüktől, az éttermek az újévi menütől. Mi még a hétvégén itt nálunk a condoba ünneplünk egy kicsit, a kislányoknak kínai ruhás verseny lesz, a nagyoknak meg süti verseny :)

Az ünnep egyébként most érezhetőbben ünnep volt mint eddig bármely másik munkaszüneti, pirossal vastagon szedett nap. A Plázák ugyan nyitva, de benne jó pár bolt zárva volt, az újév első két napján és a vásárló közönség is jóval kevesebb volt az első napon. A boltok egyébként egyszerűen kiragasztottak egy lapot, hogy 11 és 12-én nem lesznek, vagy éppen nyitva vannak, csak kassza nincs :) Ettől függetlenül vásárolni még így is lehetett, sok étterem és bolt így is nyitva volt és nem kellett 3 napnyi (1 hónapnak megfelelő) élelmet felhalmozni. Persze a kínai tulajdonú üzletek és éttermek zárva, nálunk is a belső kis kínai étterem 4 kemény napra bezárt. Sose láttam még tőlük ilyet! A belső bolt is bezárt, persze ő is kínai, de a beszállítók se nagyon dolgoztak. Legszebb, mikor a lejárt tartós kenyeret az egyébként maláj beszállító nem cseréli le az újévi pihenésre hivatkozva és mindezt alaposan elmagyarázza a kínai tulajnak. Mulatságos.

Nos kínai újév nem telhetett el nálunk se mandarinok és borítékok nélkül. Szépen összegyűjtöttünk néhány szép kis piros borítékot benne friss ropogós (csakis új bankjegyet illik beletenni) bankóval.
Remélem a hétvégi bulin még lesz egy kis sikerélményünk, bár már az is az lesz, hogy egy fehér lányt láthatunk sok sárga lány között qipao-ban. Piros bugyit pedig addig igyekszünk beszerezni :)

Vízkereszttől a kínai új évig

A karácsonyfa kibírta eddig. Így éppen a hagyománynak megfelelően vízkereszt napján bontottuk meg, adtuk vissza neki a természetes egyszerűségét és a gyerekek nagy bánatára búcsút mondtunk neki.

A karácsonynak nyomait a plázákban is felváltotta az új évi készülődés. A kínai új évé! Mintha egy véget nem érő akciós időszakba csöppentünk volna, az amúgy is szürreális nyári karácsonyunk egy nagy mindent eladni és mindent felvásárolni szándékozó hullám egyik csúcsa csak, valahol a maláj ünneptenger közepén.

A boltokat kezdik ellepni a kínai újév kellékei, lampionok és papír díszek melyek igen ismerősek lehetnek az otthoni kínai büfék berendezéséből. Sárkány fejek nyitható szájjal, kis díszes borítékok, tálak, virágok, és sok sok ünnepi pirosas dobozba csomagolt sütemény és ajándékcsomag várja hogy megvegyék.

Még nem tudjuk milyenek is lesznek a kínai új év napjai, csak meséket hallottunk róla és abból próbáljuk felépíteni a tudásunkat. Ami biztos emlékezetes lesz, és hol van még? Bő egy hónap. De megadják a módját. Egy hónap karácsonyra, egy hónap kínai új évre, közben némi indiai ceremónia, utána egy kis valentin-nap...és az újságok és a boltok tényleg folyamatosan akciókkal bombáznak felesleges is szétszedni az ajándék kosarakat, csak új szöveg kell föléjük és más színű masni rájuk. S így fordulhat elő, hogy a (kis)boltban ahol a karácsonyfa égőket vettem - e mellett sok egyéb más hasznos konyhai, barkács felszerelést és haszontalan gagyi műanyag játékot, lego utánazatot lehet kapni - egyszerre szólt a jingle bells és valami, talán indiai nóta.

Vízkereszttől a farsangi időszak veszi kezdetét, ezt gyorsan kapcsoljuk össze a kínai új évvel és ki is lehet találni, hogy a nagyobbik aki óvodás korú és kedveli a maszkarás bulikat, minek is szeretne beöltözni? Hát persze, kinézte magának az újságból a tradicionális kínai ruhát ... ha már (karácsony)fánk nincs, fánk lesz.

Karácsony

Kicsit megkésve, de boldog karácsonyt kívánok mindenkinek innen Malajziából! Hogy milyen is volt itt a karácsony? Gondolom erre kíváncsi mindenki, hogy hogyan oldható meg egy idegen kultúrában távol a családtól ez az ünnep ami a szeretetről, a családról és a nagy zabálásról szól. Mert ha karácsony, akkor mindenkinek az ugrik be, hogy fehér karácsony, hó, sok hó, bentről a kandalló mellől nézve, közben forralt bort kortyolgatva melengetjük a kezünket, fenyőfa illata keveredik narancsos fahéj illattal a levegőben és mézeskalácsot ropogtatunk vagy a hóesés helyett nézzük a szép karácsonyfánkat ami roskadozik a díszektől és a szaloncukroktól. Várjuk a vacsorát a halászlével a bejglivel a mézes zserbóval meg a rántott hallal ...

Nos a karácsony Malajziában kicsit másképpen zajlik. Lévén mondhatni dög meleg van, délelőtt szokás szerint játszunk egyet a medencében, aztán nagy nehezen felmegyünk a lakásba és egy kis ebéd után ejtőzünk :) na ez utóbbi azért elmaradt mert hogy készülni is kell egy kicsit, s munkanap lévén és a karácsonyi izgalom miatt nem alvó gyerekkel egyedül minden kicsit lassabban megy. A halászlé már reggel elkészült. Hal van itt bőven és frissen csak tudjunk választani a számunkra ismeretlen fajtákból. Halászlébe azért lehet kapni halat mert itt is készítenek halból valami leves félét, így csak annyi a dolgunk, hogy megkérdezzünk melyiket is szokták főzni és a bemutatott néhány típusból a számunkra szimpatikusat kiválasztjuk. Hal kiválasztva, fejét kérem dobja ki, belsőséget viszont kérném. Halárus szeme kerekedik, a jót kidobatjuk (létezik itt kifejezetten halfej leves, a helyiek nagyon szeretik ahogy rájuk kacsint a hal, brrr) a szemetet meg elvisszük (sajnos ikra vagy haltej nincs a belsőségben szóval ott is hagyható szerintem). A halászléhez azért sok sok köszönet a Knorrnak aki kockába rejtette a magyar halászlé javát így csak beletettük a tiszta halat rá a víz meg a kocka és máris kész. Jó lett, és nagyon jó halat sikerült bele választani. (A nevét senki ne kérdezze mert fogalmunk sincs róla :) ) A menü további része rántott hús (haha disznóból természetesen nem halal, így a piac disznós zugából) na meg süt hal némi rákkal (felháborítóan olcsó). A desszert azonban merően eltért a szokásostól, némi mandulás kifli és csokis narancsos keksz ugyan próbált egy kicsit utalni a karácsonyra, de a joghurt torta maximum díszítésében és mint maga a torta ünnepélyességében volt karácsonyi. Bejgli és zserbó kilőve. Sárgabarack  lekvár hiányában a bolti jammal nem akartam próbálkozni, dió, és méz ugyan van, de mák az nincs. Mézeskalácsot tudnánk csinálni, de ebből van egy kis tartalékunk még otthonról, s ezt itt úgy is csak esszük. Fára sajnos ez itt nem kerülhet.

Na akkor a fa és a díszítés. Szóval az itteni szép élő (nagyon különleges ám itt hogy élő fenyőnk van és éppen ezért jönnek is megnézni megcsodálni) fenyőnkre lehet ám sok díszt kapni gömböket, csillagokat, égőket, boákat... de nálunk a gömböket némi törhetetlen filc dísz egészítette ki, no meg az égősor és a szaloncukor (idén nem kísérleteztem sk szaloncukorral, hanem egyszerűen még megvettem otthon és elhoztam egy csomag az igazi zselést). Mint említettem a mézes nem lett a fa dísze mert a nagy páratartalom miatt egy nap után a szemétbe kerülne. Így a készletünk is jól záródó dobozokban fekszik de még így is szív magába egy kis nedvességet így gyorsan meg kell enni a maradékot.
A meghittség a négy főnél azért sikeres volt. Szóltak a karácsony énekek, a gyerekeket hajtotta a kíváncsiság és látszott rajtuk az öröm, hogy ami érkezett az telibe talált. Az internet pedig segített közelebb hozni a szeretteinket bár csak hangban de ez is nagyon jó esett mindenkinek. Míg mi már túl a vacsorán és az ajándék bontáson otthon még az előkészületekkel foglalatoskodtak érdekes volt kicsit másképpen látni az otthoni készülődést.

A karácsony itt egyébként ajándékozásról szól meg bulikról. A házban lakó ismerősök közül sokan meglátogattak és ajándékokkal kedveskedtek a gyerekeknek. Persze mi is vittünk már előző nap ajándékot, s meglepetésünkre még több ajándékot kaptunk vissza (ez az állandó überelés ...), a gyereket elárasztották édességgel és kaptak játékokat is és nekünk is hoztak egész vacsorányi süteményt és sültet ami egyben azt is jelentette hogy mi, magyar szokáshoz híven másnap már nem főztünk hanem feléltük a maradékot :)

Most pedig egy héttel később bár még állnak a karácsonyfák és szólnak a karácsonyi zenék itt már igazán az új évrek készülnek, a 2013 asra és a kínai új évre!
Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!

Hari Raya

A hosszú, egy hónapos Ramadán lezárásaként hatalmas ünnepet csapnak a malájok, ez a Hari Raya.

Az ünnepléshez készülődést már egy héttel előtte megkezdik, hiszen mindenki elutazik a családjához, néhányan csak a szomszéd kerületbe, d legtöbben vidékre. Balil kampung = vissza a faluba. Ennek megfelelően az autópályákon a kifelé áramlás folyamatos volt 1 héten keresztül, múlthét péntektől e hét csütörtökig.

Az, hogy itt valóban vége a Ramadánnak a fő-fő mágusok döntik el azzal, hogy felnéznek az égre. Ha látják a teliholdat, vége, ha nem, hát folytatódik a böjt még 1-2 napig. Csütörtök este teli hold volt, s a hatalmas böjt utáni (zabálást) vacsorát, már a Hari Raya szellemében töltötték, s pénteken a Hari Raya munkaszüneti nap. 

Az, hogy Malajziában a munkaszüneti napon is simán nyitva vannak a boltok, azt megszoktuk, de most még a kínai és az indiai is bezárt, bár a kínai kinyitott 4 órára. Lakóhelyünk nyüzsgő népe péntek este elcsendesült, a forgalmas utcán alig jártak az autók. Az esti sétánál karácsonyi hangulat tört ránk. Az a fajta mikor a legkisebbel lent kell addig keringeni a játszótéren a decemberi hidegben amíg egy ügyes és gyors kéz fel nem díszíti a fát. Na most se hideg, se fa, a hangulat mégis nagyon hasonló. 

S mindez a meglepő csend folytatódott szombaton is. A malájok férfiak selyem (pizsamába) hosszú selyem nadrágba, hosszú ujjú, nyak részen hasítékkal ellátott felsőbe, Bajuba öltözve fejükön fekete merev kis fejfedővel, míg a nők a szokásos stílusú de sokkal díszesebb hosszú szoknya, hosszított fazonú blúz és selendang vagy tudung (fejkendő vagy speciálisan fejre varrt kendő) kombinációban libbentek az utcára. 

Bemerészkedünk mi is a városba, tartva attól hogy mindent zárva találunk, kicsit szkeptikusan várunk a buszra. Az egyik közeli, de eddig belülről fel nem fedezett bvk-ba menekülünk a forró nap elöl. Meleg van, lelkünkben nyoma sincs a karácsonynak, s az ünnepi hangulatot odabent is csak a sok leárazás mutatta. Tadám, az üzletek 90%-a nyitva, leárazás 30-70 %.

Persze közeledik a vasárnap, az élet megy tovább. A forgalom is érezhetően élénkül vissza estefelé, s csúcspontja holnap biztos ki is teljesedik, de nem maradunk ünnep nélkül hamarosan itt a következő nagy Maláj ünnep a Malajzia nap, s kínai lakosság is ünnepel, sok-sok finom sütivel :) 

Merdeka - függetleség napja

Ma, azaz augusztus 31-én ünnepli Malajzia a függetlenségének napját.

Független, és a ma is ismert állammá, föderális únióvá vált 1963-ban, az után, hogy 1957-ben Malájföld megszabadult az utolsó idegen fennhatóságtól is, az angoloktól, majd csatlakozott hozzá Sabah és Sarawak (és Szingapúr is, de ő nem sokkal később békésen kivált). Malajzia törnténelme kacskaringós úton vezetett idáig, befolyások indiai, kínai, indonéz területekről, majd a portugál, a holland és az angol gyarmat része volt, mire eljutott függetlenségéig.

S hogy ünneplik ezt a függetlenséget?
Kicsit felemásan. Nemzeti ünnepnap, munkaszüneti nap, de a boltok egy része nyitva, az éttermek is nyitva, még ha rövidített nyitvatartással is, de mégis. Ünnep van ugyan, ott vannak a zászlók a házakon, az autókon, csak a parádé kevesebb vagy kevesebb róla a hír. Azt hihetnénk nincs nemzeti tudat. De van.

Reggel, a város szélén Bukit Jalil-i stadionban húszezreket vártak az ünnepségre. Csak a TV-n keresztül szemléltük a tömegeket mozgató műsort, ahol fiatalok ültek a stadion egyik felében, egyen szín ruhában és sapkában, kezükben egy táska különböző színű zászló. Vezényszóra kerültek elő, majd tekeredtek újra hengerré, s formáztak tartományizászló-mintákat, szövegeket. Középen fényjáték, és képek, majd szónoklat, fogadalom, nemzeti himniusz. Éltették a Maláj népet, a Maláj nemzetet.

Az ünnep részről ennyi, kisebb, alacsonyabb költségvetésű ceremóniát rendeztek idén. Rossz nyelvek szerint, nincs pénz, mások szerint lopják, ki tudja, nem a mi dolgunk. A medence ugyan azt a hűs vizet adta ma is mint máskor, csak annyi különbséggel, hogy szokatlanul többen voltunk benne. Nem csak mi nem éreztük magunkénak az ünnepet, sokan mások se, még akkor is ha az idei év mottója is az 1 Malajzia, 1 nemzet volt.

Ramadán

Ünnep ott, ünnep itt. Muzulmán országban vagyunk, s nem is felejtkezhetünk el a Ramadánról. Nehéz is lenne, hiszen a boltok hirdették, és az újságok is erről cikkeztek már hetek óta. 30 napon át tart a muszlim hit szerinti böjt időszaka, amikor napkeltétől napnyugtáig nincs evés, ivás, kerülni kell a mindent ami a vallás szerint árt a szellemi megtisztulásnak (dohányzás, zenehallgatás, szex, téves gondolatok, pl irigység, pletyka).

jellegzetes Hari Raya szimbólus és dísz a kókuszlevélbe csomagolt rizssütemény

Az ünnep színe a zöld, ezért kicsit karácsonyinak érezhetjük, mert hatalmas zöld gúla alakú ajándékcsomagok várnak a boltok ajtajában és a díszítésre is égősort használnak.

Az egy hónapnyi, 30 napi böjt idén augusztus 11-én, azaz a múlt hét szerdáján kezdödött meg. Előző nap az áruházak tömve voltak malájokkal, akik hatalamasra púpozták bevásárlókocsijaikat és eddig nem ismert tömeget alkottak a pénztárak előtt. Tanulság ne Ramadán előtti napon menjünk vásárolni.

Ramadan idejére népszerű ramadán-bazárok nyitnak, s délután fél5 től várnak mindenkit aki ételt és italt szeretne vásárolni. Az ideiglenes bazársorok egy-egy szélesebb, kevésbé forgalmas utcába települnek, s a szélességük hamar elvész a 6 órakor már hömölygő tömegben. Az árusok csak erre az egy hónapra kapnak engedélyt, se előtte se utána nincs itt semmi. De addig mindenképp érdemes legalább egyszer kilátogatni.

Merre is van? Meg kell kérdezni a szomszédokat, helyieket, biztos meg tudják mondani és a tömeg is elárulja merre tartsunk. A közelünkben SS6/1 utcában nyílit az egyik legnagyyobb bazár, így hát felkerekedtünk megnézni, mi is ez valójában.
Az utca két oldalán 2-3 méter széles asztalok sűrűn követik egymást s mind dugig rakva (érdemes az elején menni 5 óra körül) étellel és itallal. Arra, hogy itt angolul beszéljen valaki elég kevés esélyünk van, de néhány maláj szó ismeretével elboldogulunk az asztalok fölé kifüggesztett árlistán. Egy-egy árus csak néhány 3-4 fajta ételt kínál, így ki lehet silabizálni melyik-melyik lehet. A mutogatás persze működik itt is.
Egy a lényeg, mindenből csak keveset, s majd a következő alkalommal lehet többet is venni belőle. Tehát próba, próba, próba!

Az ételeket és az italokat is gondosan elcsomagolják, hiszen a  nap még néhány órát fent van. Minden belekerül egy-egy zacskóba és a végére hatalmas zacskócsomaggal a kézben szépen el lehet indulni hazafelé ahol megnézhetjük, megkóstolhatjuk mi is az azanap vásárfiánk. Igen még mi is hazavittünk mindent, nem illik ugyanis ilyenkor a böjtölők előtt enni. Otthon azonban már nem vártunk semmiféle napnyugtát kicsomagoltunk mindent és kóstolgattuk, mi érdemes legközelebb is venni, s mit érdemes kihagyni.

Kaptunk a kezünkbe hazafelémenet ajándékot is, egy pohár vizet, datolyával és egy kis táblázattal, mely megmondja a ramadán melyik napján percre pontosan mikor kel fel és mikor megy le a nap. A malájok e szerint élnek ebben a hónapban, ki korán kell és reggelizik még egyet ki későn ébred, lényeg, hogy minnél ügyesbben használja ki a böjti órákat.