Születésnapok

Jönnek a születésnapok, a névnapok, ünneplünk mint otthon tennénk és ünneplünk másokkal ahogy ők szokták.
Mivel a condominium nagy közös terét ki lehet bérelni különböző események, mint például a születésnap megrendezésére elég gyakran látunk, gyerek zsúrt. A nyitott tér feldíszítve, a műanyag asztalok, székek szép ruhába öltözve várják az ünnepeltet. Az étel leginkább svédasztal jellegű ahova minden meghívott hoz valamit, de persze ha nagy a társaság akkor berendelik a sokfélét ők is inkább.

A kínaiaknál ilyenkor előkerül a kosár egyszínű piros tojásokkal -mint nálunk húsvétkor. Persze mint minden kínai hagyományban ez is valaminek a jelképe, mégpedig a boldogságé, a termékenységé a jószerencséé. 

A malájok ünneplésében hosszú ima előzi meg a gyertyagyújtást és az indiaikhoz hasonlóan a tortából kézzel etetik az ünnepeltet, majd az ünnepelt eteti tovább a vendégeket. Persze a kínai és a magyar egyből villáért kiált, főként, hogy a helyi torták rendkívül könnyűek. Alap, hogy szinte minden amit sütnek sütemény szivacsszerű, azaz nagyon könnyű - sajnos ez alól a kenyerük sem kivétel. A töltelék sem vajas cukros, inkább habos így akár egy fél tortát is simán be lehet vágni :) Áruk kb 35-60 RM között mozog, de persze vannak drágább amerikai torták is, répatorta, sajtkrémtorta, vagy éppen nagyon maláj ízvilágú durián vagy sárkánygyümölcs torta ezek inkább már 90-100 RM körüliek. De lehet sütni is magunknak, amit a helyiek 99% egyáltalán nem tud.
Miután felfaltuk a tortát borítékban némi pénzt csúsztatunk az ünnepelt kezébe, persze ha az már nagykorú, ha gyerek akkor a szülők kezébe, de itt azért játék is nyugodtan jöhetett.  

esküvő, házasság

Pár hónapja éppen a játszótéren lézengtünk és beszélgettünk mikor az egyik Pakisztánból származó anyuka megkérdezte az óvónőt, hogy mikor megy férjhez? Az óvónő válasza, hogy talán jövőre. Mire jött a kérdés, hogy és már van választott? Van, mosolygott az óvónő. És a szülei választották? kérdezte a pakisztáni anyuka. Nem, nem felelt az óvónő.
Nekem felettébb érdekes a szülők által elrendezett házasság ami Európában manapság elképzelhetetlen, de itt Ázsiában ma is működik. Guba a gubához, suba a subához elven működik a nem elrendezett házasság is. Kínai a kínaihoz, természetesen megfelelő vallásúhoz, a maláj a malájhoz és az indiai az indiaihoz.

K kollégája éppen januárban utazott haza Indiába és szólt a szülőknek, hogy jövőre szeretne megházasodni, keressenek neki megfelelő asszonyt. Valóban így megy. A szülő kiválasztja, az anyagiakat elrendezi ... nos mondanom se kell a fiús család visz mindent. Az összeboronálás előtt van némi próba időszak, amíg összeszoknak és működik (lássuk csak a jót ...). Az itt élő indiai ismerősök mindegyike ilyen elrendezett házasságban él boldogan. Persze biztos van boldogtalan házasság is, de hát a saját választásunk is lehet rossz, nem véletlen a megannyi válás :(
Nagyon megörültem, mikor nem sokkal a játszótéri beszélgetés után meghívót kaptunk egy indiai esküvőre, mely éppen a múlt hét végére volt esedékes.

A meghívó alapján két részre osztott esküvő első része a szertartás, második része a vacsora. Két különböző napon, különböző városban. Minket a szertartás érdekelt, mely 7-9 ig volt hirdetve egy közeli  iskolába. A meghívott vendégek száma 700 Fő, ami egy indiai esküvőnél nem is olyan sok, főként, hogy minél több a meghívott annál több az áldás a frigyre.

Mikor megérkeztünk a násznéppel találkoztunk, a vőlegény családja ült kint a "kapuban" üdvözölt mindenkit és illatos vízzel szórtak be miközben áthaladtunk a csillogó alagúton, mely közbe fehér drapériával bélelt, benne a fém szerkezetet zöld növénnyel tekerték körbe, melyet lelógó fehér orchideák és üvegkristályok díszítettek, mesés volt!

 
A szertartás elejére érkeztünk, 7 re, így elég üres volt még a terem, de folyamatosan töltődött fel és végül 3/4 8 ra mondhatni megtelt. Addig egy férfi kántált miközben dob és duda szólt. A rokonság pedig ki be járt a terembe és fel-le a színpadon ahol a szertartás zajlott.

  

A szertartás hosszan zajlott s sajnos indiai "tolmácsom" nem volt aki elmagyarázza mikor mi történik, így csak a hangulatát tudom átadni néhány rövid videóval.

Itt a videó lesz hamarosan! csak nem engedi a rendszer :(

Egy röpke vacsora is az estéhez tartozott finom vegetáriánus és némi hús tartalmú de igen csípős ételek kerültek felszolgálásra hozzá piros színű üdítőt (syrapot) ittunk, majd némi puding szerű desszert jött ami négyünk közül csak egynek ízlett.

A ifjú pár megköszönte a jelenlétet és utána megkezdődött a vendégek felsorakozása a jókívánságok és borítékok átadására és egy egy közös fotó készítésére.

A hangulat és a látvány magával ragadó volt. minden vendég némi virágcsokorral a kezében tért haza mert a színpadig vezető utat végig övező rózsa és orchidea halmokat a vendégek a távozás során megbontották és szedtek magunknak belőlük kedvük szerint.

Soha véget nem érő CNY

Na jó, ez már talán tényleg sok. Az újévi ünneplés még ma is folyt. Az egy dolog, hogy néhány korábbi gondolatom kimaradt nem csak egy, hanem két bejegyzésből is, na de ezért mégse írtam volna egy harmadik CNY köszöntőt. Hanem történt, hogy talán egy vagy két hete kitettek egy plakátot a faliújságra és minden lépcsőházba, hogy a mai napon még egy kis újévi ünneplés lesz. Mindenki hozzon magával egy kis ételt, süteményt ami HALAL és a gyerekek öltözzenek be kínai ruhába mert köztük verseny lesz!

Kicsit készültünk rá, de úgy módjával. Sütöttünk sütit, krumplis pogácsát tökmaggal megszórva és répatortát, Lilit beöltöztettem a kínai ruhába és kényelmesen vártunk míg elmúlt a kiírt időpont, majd még, még, még ... - malaysian time - most "csak" fél óra késéssel meghallottunk a jellegzetes dob hangot, még elvégeztük az utolsó simításokat és indultunk.

Ami miatt szeretni valók az általunk is lakott condominiumok, hogy általában van valami közösség ami szervez, összetart legyél akár kínai, maláj, indiai vagy más.

Szóval doboltak, ment a cintányér táncolt a két oroszlán (a legtöbb üzlethez vagy házhoz megrendelésre eljönnek a táncosok és úgymond áldásukat adják a következő évre) mindeni fotózkodott velük, majd megszállták a terített asztalsort ahova mindenki letette a maga által hozott ételt. Kínaiakkal enni annyi jelen, hogy neked nagyon oda kell figyelni, hogy még jusson. Képesek sáska módjára ellepni az ételt és mielőtt még felocsúdnál már csak az üres tányérokat látod. Nem teljesen értem, hogy miért is van ez, de az ismerős kínaiak 98%a ilyen. De ezt elviselem, mert megfontolásból sose megyek éhesen egy ilyen vacsorára. Bár szeretem a helyi ételeket a legtöbbje számomra olyan csípős (egyáltalán nem bírom a csípőset) hogy nehezen eszek belőle és ezzel a gyerekek is így vannak. Ha mi rendelünk akkor nem csípőssen és nem borsosan kérjük az ételt, de ez vendégségben vagy nagyobb összejövetelen nem megoldható. A helyiek viszont arra "panaszkodnak" mikor a mi ételeinket kóstolják, hogy a desszert túl édes (jelzem semmivel sem édesebb mint ahogy ez egy magyar háztartásban megszokott és semmivel sem édesebb mint néhány helyi ital syrap ice és társai) na de milyen legyen egy desszert? Ha meg sós akkor nagyon sós, egyszóval más az ízlésvilágunk és kiszámíthatatlan mi ízlik nekik. Azért ízlett nekik a mai süti mert talán a leghamarabb el is fogyott :)

Ha már az étel elfogyott jöhetett a mulatság, a kis ajándékozás és a gyerekek versenye. Büszkék lehetünk kínai kislányunkra aki megnyerte a 2013as versenyt a maga fehérségével.
A kedvenc képem a napra: a sokszínű Malajzia (kínai, indiai és maláj ruhákban)

Szeretem, hogy itt Malajziában sokan használják a népviseletüket. Az Indiai sokszor visel szárit, ha alkalomra kell öltözni akkor pedig biztos, hogy a nők ezt hordják. A hétköznapi ruhájuk is igen díszes és jól összeválogatott. A malájok szintén fel tudnak szépen öltözni és a fejükre tett kendő elrendezése, a hozzá tartozó tű is lehet díszes, de azért a hétköznapokban a többség semmi extrát, díszt nem hord. A kínaiak pedig inkább nyugati jellegű ruhákat hordanak, kifejezetten slamposak tudnak lenni (velünk együtt :( ), de most az újév alkalmából viszonylag sok nő és kislány hordott hagyományos kínai ruhát, ami igen jól állt nekik.   

Ünneplés még lesz, de több újévi már nem :)

Gong Xi Fa Cai - CNY - ünneplés

A kínai új évre készülésről és annak első napjáról már írtam, az ünneplés azonban itt nem egy napig, sőt még nem is egy hétig tart. Kicsit olyan mintha ennek sose lenne vége :) Ezt a bejegyzést pedig már egy hete elkezdtem írni, 2 napja meg ideje lett volna közzé is tenni, de ugye se eleje se vége nem volt, éppen úgy mint ennek az ünnepnek.

Az ünnepi tűzijáték minden napra megadatott, idén elég gazdag volt az esti látnivaló, amit a gyerekek nagyon élveztek. Persze mi is és a helyiek is, mivel ez az év választási év és idén szabad a tűzijáték. Nem boncolgatom tovább érhető gondolom, eddig tilos volt, most szabad. Még 25.én is volt egy kis maradék valahol mert bár 24-ével vége a kínai újévi buliknak és a bevásárló központok megszabadulnak az eddigi díszítésüktől, az éttermek az újévi menütől. Mi még a hétvégén itt nálunk a condoba ünneplünk egy kicsit, a kislányoknak kínai ruhás verseny lesz, a nagyoknak meg süti verseny :)

Az ünnep egyébként most érezhetőbben ünnep volt mint eddig bármely másik munkaszüneti, pirossal vastagon szedett nap. A Plázák ugyan nyitva, de benne jó pár bolt zárva volt, az újév első két napján és a vásárló közönség is jóval kevesebb volt az első napon. A boltok egyébként egyszerűen kiragasztottak egy lapot, hogy 11 és 12-én nem lesznek, vagy éppen nyitva vannak, csak kassza nincs :) Ettől függetlenül vásárolni még így is lehetett, sok étterem és bolt így is nyitva volt és nem kellett 3 napnyi (1 hónapnak megfelelő) élelmet felhalmozni. Persze a kínai tulajdonú üzletek és éttermek zárva, nálunk is a belső kis kínai étterem 4 kemény napra bezárt. Sose láttam még tőlük ilyet! A belső bolt is bezárt, persze ő is kínai, de a beszállítók se nagyon dolgoztak. Legszebb, mikor a lejárt tartós kenyeret az egyébként maláj beszállító nem cseréli le az újévi pihenésre hivatkozva és mindezt alaposan elmagyarázza a kínai tulajnak. Mulatságos.

Nos kínai újév nem telhetett el nálunk se mandarinok és borítékok nélkül. Szépen összegyűjtöttünk néhány szép kis piros borítékot benne friss ropogós (csakis új bankjegyet illik beletenni) bankóval.
Remélem a hétvégi bulin még lesz egy kis sikerélményünk, bár már az is az lesz, hogy egy fehér lányt láthatunk sok sárga lány között qipao-ban. Piros bugyit pedig addig igyekszünk beszerezni :)

Havi víz leolvasás

Amikor ma jött a helyi szolgáltatótól az ember kezében egy kis kütyü - olyan mint Budapesten a parkoló őrökében amivel a büntetéseket nyomtatják - kinyitotta a folyosón az egyik ajtót és szépen elkezdte leolvasni az adatokat. Minden lakásnak saját vízórája van, az üzleteknek szintén, de érdekes, hogy azok a közterületen vannak. Mégse jut eszébe senkinek piszkálni az órát.

Szóval a vizes leolvassa, bepötyögi a gépbe és már nyomtatja is a számlát amit, miután az összes emeletet és órát végigjárta szépen a levélszekrénybe helyez. A számla naprakész, ennél naprakészebb nem is lehetne, pontos, és mert nekünk nem kellett vele "dolgozunk". De ami még érdekes a számlán, hogy az alján csak vonalkód van és ezzel a postán rögtön be tudjuk fizetni, nem kell külön csekk, de még egyszerűbb interneten keresztül a szolgáltató oldalán rendezni a tartozást ... az egész egyben van és egybe is marad.

Tiszta korrekt megoldás. A víz árak meg ... 0,57 RM/m3 ... és ehhez jön hozzá, hogy 20 m3 ig nem kellett itt fizetni, külön öröm.