Merdeka - függetleség napja

Ma, azaz augusztus 31-én ünnepli Malajzia a függetlenségének napját.

Független, és a ma is ismert állammá, föderális únióvá vált 1963-ban, az után, hogy 1957-ben Malájföld megszabadult az utolsó idegen fennhatóságtól is, az angoloktól, majd csatlakozott hozzá Sabah és Sarawak (és Szingapúr is, de ő nem sokkal később békésen kivált). Malajzia törnténelme kacskaringós úton vezetett idáig, befolyások indiai, kínai, indonéz területekről, majd a portugál, a holland és az angol gyarmat része volt, mire eljutott függetlenségéig.

S hogy ünneplik ezt a függetlenséget?
Kicsit felemásan. Nemzeti ünnepnap, munkaszüneti nap, de a boltok egy része nyitva, az éttermek is nyitva, még ha rövidített nyitvatartással is, de mégis. Ünnep van ugyan, ott vannak a zászlók a házakon, az autókon, csak a parádé kevesebb vagy kevesebb róla a hír. Azt hihetnénk nincs nemzeti tudat. De van.

Reggel, a város szélén Bukit Jalil-i stadionban húszezreket vártak az ünnepségre. Csak a TV-n keresztül szemléltük a tömegeket mozgató műsort, ahol fiatalok ültek a stadion egyik felében, egyen szín ruhában és sapkában, kezükben egy táska különböző színű zászló. Vezényszóra kerültek elő, majd tekeredtek újra hengerré, s formáztak tartományizászló-mintákat, szövegeket. Középen fényjáték, és képek, majd szónoklat, fogadalom, nemzeti himniusz. Éltették a Maláj népet, a Maláj nemzetet.

Az ünnep részről ennyi, kisebb, alacsonyabb költségvetésű ceremóniát rendeztek idén. Rossz nyelvek szerint, nincs pénz, mások szerint lopják, ki tudja, nem a mi dolgunk. A medence ugyan azt a hűs vizet adta ma is mint máskor, csak annyi különbséggel, hogy szokatlanul többen voltunk benne. Nem csak mi nem éreztük magunkénak az ünnepet, sokan mások se, még akkor is ha az idei év mottója is az 1 Malajzia, 1 nemzet volt.

szomjunkra

Tudom mindenki unja már, hogy a csapból is étel folyik a blogon és nem víz, így egy kicsit (bár nem ígérem meg, hogy sokáig) szünet lesz étel téren.

Le is öblítem gyorsan ez a sok finom ennivalót egy pohár vízzel!

A csap víze egyébként Malajziában nem ajánlott ivásra (Lonely planet pontos utasítása keményebb, mely szerint "never drink tap water"), így további tisztításra szorul amire szép számmal minden boltban különféle víztisztító berendezéseket árulnak. Ez felveti azt a kérdést, bennem, mert mekkora lehet egy egy ilyen kisebb-nagyobb több szűrőt használó berendezésnek a hatásfoka, ha ezen a vizet átfolyatva már tökéletesen iható is lesz az. Kicsit Budapest hangulatom van tőle, ahol szintén nem ajánlott a sima csapvizet fogyasztani, s mondják igyunk inkább helyette ásványvizet, szereljünk be vízszűrőt, vagy forraljuk fel.

Vízszűrőben nincs és nem is volt tapasztalatom, van aki meg van győződve róla, van aki nem. Az ázsiai lakosság azonban rettenetesen egészségmániás, s ha nekik valaki azt mondja a tisztított víz egészséges, akkor az úgy is van, és már mennek is megvenni a készüléket.

Nos nálunk vízszűrő nincs, boltba jártunk 1 hétig a vízért amit lehet 1; 1,5; 5; 10 és 20 literes kiszerelésben is vásárolni. Ára az 5 literesnek 5,5 Rm. Meglátva ezt kedves gazdánk (a tulaj) fejéhez kapott, hogy ez "iszonyatosan drága!" (nem említettem még a kínaiak takarékosságát és spórolás mániáját) és rögtön fel is ajánlotta, hogy majd ő ad nekünk tisztított vizet. Eleinte húzódoztunk ellene, ugyan vízért járni a szomszédba, meg állandóan kuncsorogni. Aztán gyorsan számoltunk: hárman egy hónap alatt megiszunk legalább 150 RM vizet. Ezt lehetne másra is költeni, főleg, ha már ilyen kedvesen felajánlotta, és végül is csak irány kérdése hogy a boltból cipeljük fel a vizet vagy tőle a szomszédból. Belementünk, s havi 20 RMért megalkudtunk a vízre.

Milyen a víz íze? Semmi különös. Nincs illata se különösebb íze (nem olyan mint a csongrádi szagos víz) színe is teljesen átlagos, talán csak annyi a különlegessége hogy nem olyan hideg. Ez egyedül akkor okozott kisebb pánikot mikor megégettem a kezem és bedugtam a víz alá, hm hatás semmi :( jöhetett a hűtőből a jég. Az az előnye viszont megvan a csapból folyó langyos víznek, hogy kiválóan lehet benne mosogatni, vagy akár  melegítés nélkül fürdeni (persze ezt csak zuhany alatt nem kádban!).

Ha ízekre vágyunk menjünk a boltba. Szépen megtaláljuk a nagyobb márkák szokásos ízeit pirosban és piros-kékben egyaránt, lesz néhány hiányzó elem mint pl a fanta, de hiányzik a nagy kiszerelésű (1-1,5 literes vagy nagyobb) sima buborékos ásvány víz is. Van viszont néhány ismeretlen íz amit vagy kipróbálhatunk és találunk traubi ízt vagy tuttifruttis fagyi ízt mást vagy nem. (brrr szörnyű ez az utóbbi! színtelen mint az ásványvíz így elég megtévesztő, nem árt elolvasni a címkét!)

Ha kísérletezős kedvünkben vagyunk akkor ott vannak az utcai árusok is, rengetegféle gyümölcslével a guavától a görögdinnyén a limoig mindenféle furcsaság van. Mellényúlás esélyes, de az ára alacsony így nincs nagy veszteség. Ráadásul az árusok között is van eltérés így lehet hogy az egyiknél éppen ízlett a guava a másiknál meg ki nem állhatod. Vannak még érdekes tartalmas italok benne mindenféle zöld csíkokkal, ezt ránézésre biztos elkerülöd, pedig az íze finom. Csak tudnám mi van benne!?
Jó kérdés, hogy milyen vízből készült tisztítottból vagy simából és ha jeget kapunk az italunkba az milyenből?!

Kihagyhatatlan ha már mindent megkóstoltunk és megittunk, hogy ne említsem meg a folyékony gyógyszert is. Itt most lehetne gondolni a pálinka fertőtlenítő hatására, vagy az Unicumra, de hej' muszlim ország, alkohol nélkül éljük túl a gyomorrontást is. Szóval ha sikerülne elcsapni a gyomrunkat, igyunk egy kis 100plus izotóniás italt. Tele vitaminnal és ásványi anyagokkal segít helyrehozni a gyomrunk, vagy ha megerőltetjük magunkat, sportolunk helyreállítja vízháztartásunk, de azért vegyünk is be valami gyógyszert!

hogy ízlik?

Lássunk néhány ételt közelebbről is a ramadán-bazárból!

Murtabak, azaz leheletvékony tésztába currys zöldséges husos keverék töltve 

Ikan Bakar: BBQ hal a hátán két mély vágással ahova a csípős-édes fűszert töltenek be 

Kepak ayam: fűszeres csirkeszárnyak

Desszertek:

Kuih Talam: ragacsos rizsalapon pandan ízű "krém"

fent a zöld Onde Onde, majd jobbra lent Curry Puff és itt legelől vörösbabos gombóc

Pulut Inti: banán levélbe csomagolt rizs gúla tetején kókusszal

helyiek nagy kedvence a zselé több féle ízben

Tepung Pelita: pandan levélágyba töltött kókusztejes krém

Kiegészítés az ízekhez:

Murtabak: Maga a tészta annyira vékony és semleges ízű, hogy kisütés után, szinte nem is érezni, éppen csak azzal a funkcióval bír, hogy kordába tartsa a tölteléket. A zöldséges-husos keverék viszont annál ízletesebb a currytől, mentától. 

Hal: A hal olyan erős édes és egyben csípős keveréket kapott, hogy minden finom hal ízt elnyomott maga körül, sajnos. 

Csirkeszárnyak: semmi különös, annak aki szeretni leszopogatni a csontról a húst.

Megfigyelhető minden csikreételükön, hogy a csont az kell a húshoz, éppen ezért a csikreszárny kíváló választás a malájok számára. Azonban, hogy a csikre többi része se maradjon csont nélkül számunkra szokatlan módon bontják szét így minden részhez jár a cupákolható csont.

Kuih Talam: talán az egyik legfinomabb rizses sütijük. Az alsó rizses réteget rizslisztből és kókusztejből pici sóval készítik, míg a felső pandan réteg szintén kókusztejes rizsliszt ízesíve a pandannal (nem túl meghatározó ízű) és cukorral. Összességében finom, kellemes ízvilág.

Onde Onde: szintén pandanos ízesítésű (ettől a zöld szín) rizsmasszából készített, kókuszreszelékbe forgatott golyó, mely közepe egy kis pálmacukor szirup részt rejt magába. A rizs liszt egy különösen gluténos, ragadós fajtából van, amely azt eredményezi, hogy képes a szádban is úgy összeragadni, hogy nem tudsz tőle megszólalni 1-2  percig. Legalábbis addig nem, amig egy részt nem vagy képes a torkodon lejjebb terelni. Ez leszámítva nagyon finom és úgymond a magyar konyakos meggy maláj verziója lehet.

Curry Puff: olajban kisütött currys-zöldséges töltött párna.

Red bean golyó, minden amibe nálunk csoki lenne az itt a vörösbab mazzsa. Van aki szereti, van aki nem. Képesek olyan édesre elkészíteni, hogy teljesen megtévesztő. A színe a kész masszának sötét barna, tehát csokitöltelék helyett teljesen jól használható. Fánkokat sütiket töltenek meg vele. Itt a szezámmaggal borított fánk tésztájú golyó tölteléke. 

Pulut Inti: kellemes kókuszos ízű rizssüti kókuszos ízzel.

Zselék: több ízben, bár ebből egyetlent a kávésat sikerült csak felismerni. A zselé itt nem az általunk megszokott állati csontból, hanem tengeri moszatból készül. A boltban úgy néz ki mint egy csomag vastagabb műanyag zsineg, felirat szerint Agar Agar, na ebből készül kókusztej, cukor és esetleg gyümölcs hozzáadásával  a malájok által nagyon kedvelt zselé. Ez nekünk negyed annyira se ízlett. 

Tempung Pelita: kókusztejes krém ami picit édes picit sós, jellemző teljesen ez az ízpárosítás, csak számunkra szokatlan.

Aki van olyan vállalkozó kedvű és valamelyik ételt szívesen elkészítené, vagy böngészne a hozzávalók között annak ajánlom ezt a Malaysianfood.net oldalt tanulmányozni. 

Jóétvágyat kívánok!

Ramadán

Ünnep ott, ünnep itt. Muzulmán országban vagyunk, s nem is felejtkezhetünk el a Ramadánról. Nehéz is lenne, hiszen a boltok hirdették, és az újságok is erről cikkeztek már hetek óta. 30 napon át tart a muszlim hit szerinti böjt időszaka, amikor napkeltétől napnyugtáig nincs evés, ivás, kerülni kell a mindent ami a vallás szerint árt a szellemi megtisztulásnak (dohányzás, zenehallgatás, szex, téves gondolatok, pl irigység, pletyka).

jellegzetes Hari Raya szimbólus és dísz a kókuszlevélbe csomagolt rizssütemény

Az ünnep színe a zöld, ezért kicsit karácsonyinak érezhetjük, mert hatalmas zöld gúla alakú ajándékcsomagok várnak a boltok ajtajában és a díszítésre is égősort használnak.

Az egy hónapnyi, 30 napi böjt idén augusztus 11-én, azaz a múlt hét szerdáján kezdödött meg. Előző nap az áruházak tömve voltak malájokkal, akik hatalamasra púpozták bevásárlókocsijaikat és eddig nem ismert tömeget alkottak a pénztárak előtt. Tanulság ne Ramadán előtti napon menjünk vásárolni.

Ramadan idejére népszerű ramadán-bazárok nyitnak, s délután fél5 től várnak mindenkit aki ételt és italt szeretne vásárolni. Az ideiglenes bazársorok egy-egy szélesebb, kevésbé forgalmas utcába települnek, s a szélességük hamar elvész a 6 órakor már hömölygő tömegben. Az árusok csak erre az egy hónapra kapnak engedélyt, se előtte se utána nincs itt semmi. De addig mindenképp érdemes legalább egyszer kilátogatni.

Merre is van? Meg kell kérdezni a szomszédokat, helyieket, biztos meg tudják mondani és a tömeg is elárulja merre tartsunk. A közelünkben SS6/1 utcában nyílit az egyik legnagyyobb bazár, így hát felkerekedtünk megnézni, mi is ez valójában.
Az utca két oldalán 2-3 méter széles asztalok sűrűn követik egymást s mind dugig rakva (érdemes az elején menni 5 óra körül) étellel és itallal. Arra, hogy itt angolul beszéljen valaki elég kevés esélyünk van, de néhány maláj szó ismeretével elboldogulunk az asztalok fölé kifüggesztett árlistán. Egy-egy árus csak néhány 3-4 fajta ételt kínál, így ki lehet silabizálni melyik-melyik lehet. A mutogatás persze működik itt is.
Egy a lényeg, mindenből csak keveset, s majd a következő alkalommal lehet többet is venni belőle. Tehát próba, próba, próba!

Az ételeket és az italokat is gondosan elcsomagolják, hiszen a  nap még néhány órát fent van. Minden belekerül egy-egy zacskóba és a végére hatalmas zacskócsomaggal a kézben szépen el lehet indulni hazafelé ahol megnézhetjük, megkóstolhatjuk mi is az azanap vásárfiánk. Igen még mi is hazavittünk mindent, nem illik ugyanis ilyenkor a böjtölők előtt enni. Otthon azonban már nem vártunk semmiféle napnyugtát kicsomagoltunk mindent és kóstolgattuk, mi érdemes legközelebb is venni, s mit érdemes kihagyni.

Kaptunk a kezünkbe hazafelémenet ajándékot is, egy pohár vizet, datolyával és egy kis táblázattal, mely megmondja a ramadán melyik napján percre pontosan mikor kel fel és mikor megy le a nap. A malájok e szerint élnek ebben a hónapban, ki korán kell és reggelizik még egyet ki későn ébred, lényeg, hogy minnél ügyesbben használja ki a böjti órákat.

Utazás - Singapore 2

A singopore-i út leírásának folytatása ez. Megkaptam a reklamációt, hogy olvastátok volna még tovább,  de annyi minden látnivaló van azon az egyetlen kb Margitszigetnyi területen, hogy soknak tűnt egy napra. Éppen ezért aludtunk egyet előtte :)

Ha pedig alvás, akkor pár szóban említést teszek a singapore-i szállásokról. Drágák. Ezzel el is lehetne intézni. Néhány visszajelzésben olvasható, hogy a szoba nagyon kicsi volt egy bőrönd se fért be, vagy zajos volt, vagy nagy a szoba, viszonylag kedvező árú, de utcalányokkal teli piroslámpás környéken van a hotel, esetleg a légkondi leállíthatatlan és éppen a párnára vagy a fejre csepeg. :(

Azt tudtuk, hova nem, piroslámoás kizárva, s valljuk meg az egy éjszakára 20-30000 Ft-tól induló szobaár (kivéve piros lámpásban) nem éppen pénztárca barát, ezért ezeket is ki zártuk. Azt viszont tudtuk, hogy a Little India nevű kerület kellemes és árban is "eléhetőbb". De nem tudom azt mondani, hogy sokkal olcsóbbat találtunk, mert az átlagár 100 SGD, azaz 16000 Ft, ezt csak max a közös nagy termekben való (dorm) ágyakkal lehet lejebb vinni, ami hátizsákos turistáknak, s annak aki ezt bírja jó, de ennél kicsit finnyásabbak voltunk régen, s most a gyerek eleve kizáró tényező. Hohó, gyerek, volt ahova nem is lehetett volna vele szállást foglalni, mert eleve nem lehet a szálló vendége. Azért nem keseredtünk teljesen el, de nem kaptuk a nyakunkba a világot szállás nélkül, hanem előre foglaltunk.

Hotel 81 Dickson-ra esett a választás, ami egy hotellánc legújabb tagja. Volt néhány "olyan pici a szoba, hogy egy bőrönd se fér be" típusú visszajelzés, de belevágtunk, mondván annyira nem lehet kicsi. Nem is volt. Szép, új, nem túl nagy, de elférhető modern szobát kaptunk, csendes utcában, tiszta környéken. Itt aludtuk ki az első nap és az utazás fáradalmait és vehettük nyakunkba újra a várost. Irány Sentosa szigete, irány Ázsia legkedveltebb játszótere!

singapore-i metró

A sziget folyamatos építés, fejlesztés alatt áll, ezért valószínű sok sok évig lesz még mindig valami új, ami várni fog ránk. Az elérésére a metrót ajánlom (HarbourFront MRT megálló), s innen lehet menni busszal vagy közvetlen magasvasúttal s ha kész lesz a felújjítás akkor ismét lehet majd Cablecarral is. A buszon kívül bármelyik választás sokkal izgalasabb.

magasvasút vs cablecar

A sziget bejárható gyalog is, de akár a belső kisvonatszerű alkalmatosság, akár a busz, de még a Sentosa magasvasút is sokat segíthet nekünk. A programlehetőségek száma nagy sok, ezért nem tudok részletesen mindent bemutatni, sőt biztos ki is marad jópár érdekesség, de aki a szigetre szeretne látogatni az keresse fel a Sentosa weboldalát, vagy fogjon a Sentosa állomáson egy ingyenes térképet és böngéssze végig.

Lehetőségek:
Vadregényes, őslény és sárkánycsontokkal kirakott úton sétálhatunk, majd egészen a partig csúszhatunk a kalandparkkal, ahol szépen el lehet gondolkodni, hogy a kivessük magunkat a fehér homokos tengerpartra, pirulni, vagy ha már egyszer itt vagyunk nézzük meg a vízalatti világot az Underwater World Sinagpore parkban. Nem érdemes kihagyni,  menni kell és simogathatunk már az előtérben teknőst és ráját, majd láthatunk az tengeri élőlényeket, sokat sokat! A külső medencébe pedig rószaszín delfinek mutatványoznak. Rózsaszín! Világosan él bennem a négy évvel ezelőtti kép amikor még egy másik nyílt öbölben voltak ezek a delfinek, tűzött a nap, alig álltam a lábamon és azon gondolkodtam a delfineket nézve, hogy hogyan festették be őket rózsaszínre. Azt hiszem megsüthetett a nap, s észbe zártam hogy kalapot vigyünk legközelebb :)

Most a part csakis a strandolóké, a fürdőzőké, a strandröplabásoké. Gyönyörűen kiépített tiszta zuhanyzókkal és öltözőkkel, csomagmegőrzővel, éttermekkel és büfékkel, s ha véletlen nem hoztál volna magaddal fürdőruhát a parti boltban gyorsan beszerezhetsz egyet. Szóval jó kis tengerparti srtand ez.
Ráadásul több nagyobb öblöt alakítottak ki, így aki kicsit csendesebb helyre vágyik választhat abból is. A nem csendesebb Palawan Beachről egy kötélhídon át az ázsai kontinens legdélebbi pontjára jutunk. Azért egyáltalán nem biztos hogy ez a legdélebbi, vagy ez a kontinens legdélebbib része, tudván Singapore is egy sziget amit egy majd' 1 kilométer széles szoros  választ el Malajziától, de legyen.

A látnivalók között van még oroszlános körút amit most se láthatunk, mert vagy már megint vagy még mindig felújjítják, de nem kell aggódni van helyette hatalmas torony ami évről-évre más sörmárka nevét viseli, s most éppen a Tiger a szponzor. Fentről körbenéztetünk a szigeten, láthatujuk a közeli hajókat, kikötőt, s a távolabbi olajfinomítókat. Választhatunk ott is hogy merre menjnk tovább.
Lehet pillangóparkba menni, segway-t próbálni, libegőzni, gocarttal leszáguldani a dombról, 4D-s moziba menni, hullámlovagolni, golfozni vagy meg is szállhat itt. De akinek mind ez nem elég ... menjen el az UNIVERSAL stúdióba és még egy napnyi program várja.

Bevallom nem tudom mennyi idő kellene az egész sziget és az összes létesítmény kipróbálására, de saccra legalább 3 nap. A másfél éves viszont leginkább a vizet értékelte, nem is a tengert. Kiépített pancsolótavak várták időszakosan fel fel törő vízzel. Megúnhatatlan volt számára mint a parti homokozás.
Ez Sentosa egy hatalmas kaladsziget, ami élvezetes a gyerekek és felnőttek számára egyaránt.

Ami viszont kimaradt nem ettünk még sehol semmit (na jó ettünk, de itt a blogon még nem). Ez a nehezebbik kérdés. Az árak csillagászatiak, ha meg nem találjuk a megfelelő helyet. Ez eddig mindig az utolsó pillanatban sikerült, a továbbindulás előtt, szó szerint néhány órával. A nyugati ételek nagyon drágák (helyi, maláj és thai viszontlathoz képest még inkább), az indiai méreg erős nem nekünk való, és drága, a kínai "csak" 2,5 szer annyi mintha Malajziában ennénk kínait, de jó helyen kapisgáunk. A Little Indiától nem messze, át a Silom centerhez (itt lehet venni az olcsó fényképezőgépeket, tartozékokat, laptopokat és sorolhatnám) és ott mögött már hamarosan megláthatjuk a kínai teplomot és a piacot. Itt van elfogadható áru étel és ital egyarát és az európai írlésnek is megfelelő.

Singapore-tól való búcsúzás képpen pedig még néhány kép a városról. A városról ami nagyon tökéletes,  nagyon tökéletesen szabályzott... mégis jó ide utazni!