Thaipusam - 2013 január 27

Az elmúlt hétvége az egyik fő Indiai ünnepé, a Thaipusamé volt. Rendkívül látványos és szertartásos esemény ez, amelyre rengeteg indiai mellett a kíváncsi külföldiek kilátogatnak a Batu Caveshez.

A helyi indiai javaslata: kicsi gyerekeket nem érdemes vinni, mert óriási a tömeg, kb 8-900 ezer embert vártak, éppen a tömeg miatt a környék leginkább KTM-mel közelíthető (KL Sentralról pl), csak annyi értéket szabad magunkkal vinni amit kézben tudunk tartani, mert saját állításuk szerint nagyon lopnak és kora reggel érdemes menni (9 -10 körül már ilyen szép tömeg volt). Bőven van étel és ital, rengeteg árus települ ki, viszont a kosz hatalmas, az elhagyott cipők és papucsok mennyiségéből egy kisebb cipőboltot lehetne berendezni.

S íme a képek:

A Batu Caves hosszú lépcsősorán hatalmas, embernagyságú és nehéz díszekkel vonulnak fel. Vezekelnek a bűneikért vagy éppen tiszteletüket fejezik ki az Isteneknek (pl késői gyermekáldás esetén szokás, hogy a gyereket egy kendőbe kötik, a kendőt egy hosszú rúdra húzák és a szülők így viszik fel a templomhoz). 

A résztvevők hetekig készülnek mind fizikailag mind mentálisan az ünnepre, melyen bódult, önkívületi állapotban vonulnak végig, zene kíséretében. Körülöttük segítők, akik vigyáznak rájuk, egyengetik az útjukat, vagy éppen segítenek kicsit megpihenni a súlyos díszek alatt.

Vízkereszttől a kínai új évig

A karácsonyfa kibírta eddig. Így éppen a hagyománynak megfelelően vízkereszt napján bontottuk meg, adtuk vissza neki a természetes egyszerűségét és a gyerekek nagy bánatára búcsút mondtunk neki.

A karácsonynak nyomait a plázákban is felváltotta az új évi készülődés. A kínai új évé! Mintha egy véget nem érő akciós időszakba csöppentünk volna, az amúgy is szürreális nyári karácsonyunk egy nagy mindent eladni és mindent felvásárolni szándékozó hullám egyik csúcsa csak, valahol a maláj ünneptenger közepén.

A boltokat kezdik ellepni a kínai újév kellékei, lampionok és papír díszek melyek igen ismerősek lehetnek az otthoni kínai büfék berendezéséből. Sárkány fejek nyitható szájjal, kis díszes borítékok, tálak, virágok, és sok sok ünnepi pirosas dobozba csomagolt sütemény és ajándékcsomag várja hogy megvegyék.

Még nem tudjuk milyenek is lesznek a kínai új év napjai, csak meséket hallottunk róla és abból próbáljuk felépíteni a tudásunkat. Ami biztos emlékezetes lesz, és hol van még? Bő egy hónap. De megadják a módját. Egy hónap karácsonyra, egy hónap kínai új évre, közben némi indiai ceremónia, utána egy kis valentin-nap...és az újságok és a boltok tényleg folyamatosan akciókkal bombáznak felesleges is szétszedni az ajándék kosarakat, csak új szöveg kell föléjük és más színű masni rájuk. S így fordulhat elő, hogy a (kis)boltban ahol a karácsonyfa égőket vettem - e mellett sok egyéb más hasznos konyhai, barkács felszerelést és haszontalan gagyi műanyag játékot, lego utánazatot lehet kapni - egyszerre szólt a jingle bells és valami, talán indiai nóta.

Vízkereszttől a farsangi időszak veszi kezdetét, ezt gyorsan kapcsoljuk össze a kínai új évvel és ki is lehet találni, hogy a nagyobbik aki óvodás korú és kedveli a maszkarás bulikat, minek is szeretne beöltözni? Hát persze, kinézte magának az újságból a tradicionális kínai ruhát ... ha már (karácsony)fánk nincs, fánk lesz.

Év kezdet, avagy mit is csináljunk

Év végén szépen sokba lehet venni mit is szerettünk volna elérni és mit sikerült megvalósítani, ilyet most itt nem írok, cserébe lesznek/vannak tervek hogy mit is lenne jó tenni 2013-ban, vagy a következő években, ha lenne sok-sok időnk és itt élnénk Malajziában.

Talán némi segítség azoknak akik ide jönnek, de munkájuk nincs csak sok sok szabad idejük és már unják a plázába járást. Mert abból ugyan itt annyi van, hogy ha csak a KL-i bvk-kat összeszámolnánk és mindet szeretnénk be is járni akkor legalább 3-4 hónapra mindennapi elfoglaltságot kapunk. A helyiek különösen kedvelt programja és csak vásárolnak és vásárolnak, s vasárnap és ünnepnapon már túl sokan is tudnak lenni.

A másik nagy helyi kedvenc az evés. Foodcourtoktól egészen a csili-vili éttermekig csak enni lehessen. Az idősebbek között van akinek kifejezetten ez a kedvtelése, hogy utazik és kipróbál minél több helyet. Könyv is jelenik meg rá, és az újságokban is cikkeznek róla, hogy hol milyen az étel, szóval ez amolyan fő kérdés.

Ismerkedjünk, az új barátok mindig jól jönnek mert nélkülük nagyon be tudunk fordulni. Ezt a legkönnyebben a ház közös udvarán lehet vagy ha van valami társas hobbink. A helyiek is nagyon kíváncsiak, mi is szeretnénk többet tudni róluk és persze ott vannak a hozzánk hasonlóan külföldiek.Magyar társaságot is lehet találni, bár itt KLban kevesen vagyunk és rendesen el is szórva, jó néha kicsit összejárni.

Tanuljunk meg főzni. Rengeteg főző és sütő kurzus van a városban ahol eltanulhatjuk a helyi konyha nevezetességeit, vagy megsüthetjük az éppen aktuális ünnep süteményeit. Lehet gyümölcs faragát is tanulni, kinek mihez van kedve vagy éppen kreativitása.

Kell egy kis kézügyesség a selyemfestéshez is, és ennek is nagy hagyománya van itt a batik kendőknek amik igazán gyönyörűek és néhány órás kurzustól a több naposokig van belőle.

Vannak varró tanfolyamok, de ezek itt KLban el vannak dugva. Hát valljuk meg nem éppen a pamut anyagok összevarrása a legjellemzőbb/legszükségesebb ezen a klímán. Éppen annyira nem mint hogy fonalat és kötőtűt se ugrok csak úgy venni (lehet kapni egyébként csak jó helyen kell keresni a Pasar Seni környékén a kis árusoknál, elöl a bóvil, mögötte soron a rendes boltokban, de természetes alapú az nincs, viszont van sok varrókellék, gomb, szalag, csipke meg hímzőfonal dögivel).

Utazni, utazni és utazni, s fotózni azt hiszem ez kimeríthetetlen kivéve a hozzá szükséges pénztárca.

Edzéshez viszont nem kell pénz, mert minden normális kondominiumban van edzőterem és úszómedence, de akinek ez nem felel meg fogadhat személyedzőt is külső termekben, vagy a harmadik helyi kedvenc a golf! Rengeteg a pálya és edző lehetőség, elég csak ránézni a város térképére rögtön láthatjuk.


Szívesen járnék kéthetente/havonta spába, ahol kényeztetnek.

Nyelvet tanulni örök. Akár az angolt fejleszteni, akár mandarint, vagy malájt tanulni lehetne.

Erre az évre nekem marad a két lurkó mellett az úszás reggelente mikor még nem süt a medencére a nap és csicseregnek a madarak, remélem újra a varrás (bár a gépemet ismét nem tudtam kihozni és még nincs helyette másik de ezt még most januárban meg kell oldanom) a nyelvet kell fejlesztenem ez nem kérdés, és jó lenne minél többet utazni is, könyvet olvasni, és a blog írás remélem sok lesz :)

Majd bővítem a listát ha eszembe jut még valami. Boldog új évet mindenkinek!

Happy New Year!

Lencse, malacsült és pezsgő nélkül is fordul az év 2013- ra. Kis összejövetel a condó aljában, majd kezünkben gyümölcsös gyerekpezsgő félével már a lakásban Himnuszt hallgatva álltunk az ablakba és néztük a tűzijátékot. Reggel pedig korán keltünk és még egy éjfelet vártunk :) 

Nagyon boldog és az álmok megvalósulásában gazdag új évet kívánok mindenkinek! 

Karácsony

Kicsit megkésve, de boldog karácsonyt kívánok mindenkinek innen Malajziából! Hogy milyen is volt itt a karácsony? Gondolom erre kíváncsi mindenki, hogy hogyan oldható meg egy idegen kultúrában távol a családtól ez az ünnep ami a szeretetről, a családról és a nagy zabálásról szól. Mert ha karácsony, akkor mindenkinek az ugrik be, hogy fehér karácsony, hó, sok hó, bentről a kandalló mellől nézve, közben forralt bort kortyolgatva melengetjük a kezünket, fenyőfa illata keveredik narancsos fahéj illattal a levegőben és mézeskalácsot ropogtatunk vagy a hóesés helyett nézzük a szép karácsonyfánkat ami roskadozik a díszektől és a szaloncukroktól. Várjuk a vacsorát a halászlével a bejglivel a mézes zserbóval meg a rántott hallal ...

Nos a karácsony Malajziában kicsit másképpen zajlik. Lévén mondhatni dög meleg van, délelőtt szokás szerint játszunk egyet a medencében, aztán nagy nehezen felmegyünk a lakásba és egy kis ebéd után ejtőzünk :) na ez utóbbi azért elmaradt mert hogy készülni is kell egy kicsit, s munkanap lévén és a karácsonyi izgalom miatt nem alvó gyerekkel egyedül minden kicsit lassabban megy. A halászlé már reggel elkészült. Hal van itt bőven és frissen csak tudjunk választani a számunkra ismeretlen fajtákból. Halászlébe azért lehet kapni halat mert itt is készítenek halból valami leves félét, így csak annyi a dolgunk, hogy megkérdezzünk melyiket is szokták főzni és a bemutatott néhány típusból a számunkra szimpatikusat kiválasztjuk. Hal kiválasztva, fejét kérem dobja ki, belsőséget viszont kérném. Halárus szeme kerekedik, a jót kidobatjuk (létezik itt kifejezetten halfej leves, a helyiek nagyon szeretik ahogy rájuk kacsint a hal, brrr) a szemetet meg elvisszük (sajnos ikra vagy haltej nincs a belsőségben szóval ott is hagyható szerintem). A halászléhez azért sok sok köszönet a Knorrnak aki kockába rejtette a magyar halászlé javát így csak beletettük a tiszta halat rá a víz meg a kocka és máris kész. Jó lett, és nagyon jó halat sikerült bele választani. (A nevét senki ne kérdezze mert fogalmunk sincs róla :) ) A menü további része rántott hús (haha disznóból természetesen nem halal, így a piac disznós zugából) na meg süt hal némi rákkal (felháborítóan olcsó). A desszert azonban merően eltért a szokásostól, némi mandulás kifli és csokis narancsos keksz ugyan próbált egy kicsit utalni a karácsonyra, de a joghurt torta maximum díszítésében és mint maga a torta ünnepélyességében volt karácsonyi. Bejgli és zserbó kilőve. Sárgabarack  lekvár hiányában a bolti jammal nem akartam próbálkozni, dió, és méz ugyan van, de mák az nincs. Mézeskalácsot tudnánk csinálni, de ebből van egy kis tartalékunk még otthonról, s ezt itt úgy is csak esszük. Fára sajnos ez itt nem kerülhet.

Na akkor a fa és a díszítés. Szóval az itteni szép élő (nagyon különleges ám itt hogy élő fenyőnk van és éppen ezért jönnek is megnézni megcsodálni) fenyőnkre lehet ám sok díszt kapni gömböket, csillagokat, égőket, boákat... de nálunk a gömböket némi törhetetlen filc dísz egészítette ki, no meg az égősor és a szaloncukor (idén nem kísérleteztem sk szaloncukorral, hanem egyszerűen még megvettem otthon és elhoztam egy csomag az igazi zselést). Mint említettem a mézes nem lett a fa dísze mert a nagy páratartalom miatt egy nap után a szemétbe kerülne. Így a készletünk is jól záródó dobozokban fekszik de még így is szív magába egy kis nedvességet így gyorsan meg kell enni a maradékot.
A meghittség a négy főnél azért sikeres volt. Szóltak a karácsony énekek, a gyerekeket hajtotta a kíváncsiság és látszott rajtuk az öröm, hogy ami érkezett az telibe talált. Az internet pedig segített közelebb hozni a szeretteinket bár csak hangban de ez is nagyon jó esett mindenkinek. Míg mi már túl a vacsorán és az ajándék bontáson otthon még az előkészületekkel foglalatoskodtak érdekes volt kicsit másképpen látni az otthoni készülődést.

A karácsony itt egyébként ajándékozásról szól meg bulikról. A házban lakó ismerősök közül sokan meglátogattak és ajándékokkal kedveskedtek a gyerekeknek. Persze mi is vittünk már előző nap ajándékot, s meglepetésünkre még több ajándékot kaptunk vissza (ez az állandó überelés ...), a gyereket elárasztották édességgel és kaptak játékokat is és nekünk is hoztak egész vacsorányi süteményt és sültet ami egyben azt is jelentette hogy mi, magyar szokáshoz híven másnap már nem főztünk hanem feléltük a maradékot :)

Most pedig egy héttel később bár még állnak a karácsonyfák és szólnak a karácsonyi zenék itt már igazán az új évrek készülnek, a 2013 asra és a kínai új évre!
Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!