Malaysia Day - szeptember 16.

Augusztus utolsó napján ünnepeltük a függetlenség napját, most pedig Malajzia államünnepét. Persze megtanultunk egy-egy új szót is ezen ünnep kapcsán

saya sayang Malaysia  - szeretlek Malajzia

Szeretjük Malajziát mert *,
- jó az idő!
- igazi multikultiba cseppenünk ahol a maláj, az indonéz, a kínai az indiai kultúra keveredik
- fantasztikus sokszínűsége van az ételeknek csak győzzünk válogatni és próbágatni
- barátságosak az emberek
- egyszerű az élet
- gyönyörű tájakat fedezhetünk fel
... sorolhatnám még, de csak annyit mondok, szeretem Malajziát minden hibájával együtt :)

A videót hozzá valamiért nem sikerült betenni : https://www.youtube.com/watch?v=12Qzb1nNTJQ

*az itt élő külföldiek nagy része is ezért szereti

pénztárca elvesztés/megtalálás/rablás

Egyik nap hazafelé jövet egy pénztárcát találtam a kondominiumonkon belül a váró padja alatt. Felvettem, megnéztem, tényleg tárca. Benne hitelkártya, tesco kártya, egyetemi belépő, igazolvány, némi pénz. Kerestem benne valami elérhetőséget, hátha benne van hol lakik és egyszerűen felviszem. Cím nem volt, de a névjegye mobil számmal szerencsére igen.

Írtam hát neki, hogy leadtam a tárcáját a management irodában. Jött is a válasz, hogy köszöni és megy érte. Az irodában kicsit meglepődtek mikor bevittem a tárcát és sokszor elmondták milyen szerencséje van a srácnak hogy megtaláltam. Majd a fiú is üzent hogy nagyon nagyon köszöni és milyen hálás. Persze, hogy jó ha az elveszett dolgunkat visszakapjuk, én is igen hálás lennék ebben az esetben, de akkor még nem tudtam, hogy miért is van tényleg szerencséje a srácnak.

Kíváncsi lennék, ha Kuala Lumpur szerepelne egy ehhez hasonló teszten, akkor mennyi pénztárca jutna vissza.

Másnap ugyan ott a váróban ültem és vártam a barátnőmet együtt mentünk a gyerekekkel el. Meséltem neki, hogy találtam egy tárcát és beadtam az irodába, de csak úgy mellékesen a gyerekülés elrendezése közben. A megvilágosodás ekkor jött. Szóval a helyiek itt ha találnak valamit azt nem adják le, be, vissza, sehova. Sőt! A bankkártyát és hitelkártyát elkezdik szépen használni. Elmennek megtankolnak vele, bevásárolnak ... mert megtehetik. Mert a kártyákon nincs pin kód, mert a kártyán szereplő név sokszor annyira ismeretlen a pénztárosnak hogy meg se tudja ítélni férfi vagy nő kártyájáról van e szó, ergo be se tud azonosítani, az aláírást összehasonlítását még sose vettem észre, az okmányaimat meg aztán végkép nem kellett bemutatnom. Szóval a helyi kártyával nagyon óvatosan kell bánni, mert ha idegen kézbe kerül nem félnek használni is.

Mikor júliusban repültünk vissza, két Magyar lánnyal együtt utaztunk, akikkel csevegtünk minden féléről útközben. Megérkezésnél leírtam a helyi számom, ha bármi gond lenne (bár inkább arra gondoltam, hogy az utazásuk végén megiszunk egy limonádét valahol ...). A lányok meg is kerestek, de nem éppen jó hírrel. Kirabolták őket. Egy motoros leszakította a keresztbe vetett táskáját a nyakából, benne útlevéllel, mobillal, pénzzel és kártyával. Szerencsére az ijedségen kívül bajuk nem történt, és gyors hazatelefonálással mindent letiltottak. Ekkor még azt gondoltuk, hátha meglesznek még a papírjaik és valaki leadja őket, mint ahogy otthon ez elő szokott fordulni. A történtek után már tudom, esélytelen. Az iratok pótlása pedig hatalmas hercehurca mivel Malajziában nincs Magyar nagykövetség!

Ősz, iskola kezdés

Szeptember eleje mi másról is szólhatna, minthogy elkezdjük temetni a nyarat és kezdőik az iskola.
Nos valóban, egy négy évszakos országokban ahol régen a nyári betakarítási munka után a földeken már nem volt tennivaló a gyerek mehetett ha tudott iskolába, napjainkban is ehhez a rendszerhez igazodunk. Mikor augusztusban minden az évkezdés előkészítéséről, a füzetekről, táskákról és felszerelések beszerzéséről szól, de itt az örök nyár kicsit más időbeosztásokat ad az élet eme terének is.

egyébként a levelek itt is sárgulnak, aztán lehullanak, majd összeszedik őket, de a fa örökké zöld marad ...

Bár a nemzetközi iskolák itt is követik a "nyáron" nyári szünet, és ősszel iskolakezdés rendszert, a maláj iskolák és például az az "iskola" - ami magán de nem nemzetközi és iskola tulajdonképpen, mert tanulnak bent írni,olvasni és számolni de nevében óvodának hívják - ahova Lili jár egy teljesen másik rendszerben működik. Nálunk január elején kezdőik az iskola és van év közben 3 x kb. 2 hét szünet, a nagy és hosszú szünetünk novembertől január elejéig tart. Az év 3 részre osztott a végén vizsgákkal így most lassan mindenki az év végi vizsgákra és a záró előadásokra készül (mi is, nálunk ez az előadás a hónap végén lesz :) ).  Szóval nálunk ez a nap ugyan olyan hétfő volt mint az előző és a következő. Reggel kelés, reggeli, öltözés, pakolás, indulás... aztán majd november végén és decemberben jönnek a gyerekexpók ahol csili-vili húzós táskákat kínálnak majd a legszuperebb újrafelhasznált papírból készült ceruzákkal együtt...

Más kérdés, hogy az időjárás kicsi ránk hangolódott, kicsit többet esik az eső, délutánonként megjelennek a hatalmas felhők amiből az elmúlt hét minden 2. napján özönvízszerű eső ömlött. Jön hát a hűvös évszak, ami inkább csak nevében lesz hűvös és maximum nekünk itt lakóknak jelent majd egy kis felüdülést, s ezzel együtt kicsit kevesebb légkondi használatot, de ettől még bőven meleg lesz :) . Üdvözlet a soha véget nem érő nyárból!
  

Merdeka

Holnap Merdeka.
Az utcákon zászlók még az autópályán is és láttam ma egy krapekot aki talpig Maláj zászlóba öltözve robogott a motorján. Liliék az oviba zászlót készítettek rizsből kirakva.
Szóval holnap reggel úgy 5 felé kezdődik az ünneplés a Merdeka téren.  

Kitekintő, avagy az ablak törzsfejlődése

Az ablak amit ki nem állhatok itt Malajziában.

Az eredeti házak ablakai vagy inkább nyílászárói - mert az ablak inkább ajtó volt valaha ami előtt korlát állt - fából készültek mint a hát egésze. A spalettákat ki lehetett nyitni esetleg szögüket mozgatni. A magas lábakon álló házakat alulról is és a nyílászárókon keresztül is hűthette a szél. Ezekben a házakban nem volt klíma, de ennyi bőven elég volt az akkor még nem ennyire meleg éghajlaton.

Később a házak már kőből épületek velük együtt a fa spaletták is új anyagból, üvegből készültek, de megmaradt a formájuk és funkciójuk, így nem zártak teljesen.

Újabb lépés mikor az üveg, már ablaktábla alumínium keretben csúszik. Záródása hagy némi kívánni valót, mert se a hangot se a port, ja és az esőt is csak részlegesen tartja kint. Ha megtelik a fém sín, ami itt simán előfordul szépen csorog át, befelé a falon a víz. A sín egyébként annyira rossz minőségű, hogy az ablakok simán kieshetnek a helyükről (mindez akár 15 emelet magasról ... halálos)

Végre kilinccsel (nevezzük így mert erre hasonlít, de elég egyszerű darab) zárjuk az ablakot és hangot is szigetel. Jobb mint a korábbiak, de messze nem az amit Európában el lehetne adni. Védelem tekintetében semmit se ér ezért rácsot szerelnek ezekhez is (ha elérhető magasságban van az ablak). Nem kívülre ám, hanem belülre! Merthogy ezek az ablakok kifelé nyílnak áááá, borzasztó. 

Aztán vannak a felhőkarcolók, irodák nyithatatlan ablakai ...

Szóval ablak, amin át süt a nap, ami alapból színezett üveggel készül. Erre még lehet extra fóliát kérni amitől az egész szoba lilában úszik és jó sötét lesz hogy nappal is lámpát kelljen kapcsolni :) Egyébként a függöny is ezt a célt szolgálja (már ha van, mert sok helyen este lehet látni az autó utak mellett hogy itt se függöny se semmi ami az intimitás nyúltana) így van hogy el se húzzák inkább lámpát kapcsolnak. A kifelé nyílás és a rácsok alapvetően megnehezítik az amúgy nem sűrűn mosott ablakok tisztítását (az eső úgy is lemossa igaz?), de biztonság érzetet ad, főleg kicsi gyerekes családban, mert nagyon könnyen nyithatók az ablakok :(.  

Ja hogy szúnyogháló az ablakokra? nos el lehet képzelni, belülről rács, aztán ablak kifelé nyílik (általában belül fém kilinccsel ami az ablak keretére szorítja a táblát) mondhatni esélytelen. (Megoldható, csak legyen pl az ablak mindig nyitva, vagy legyen speciális mágneses csíkkal rögzíthető kereten a háló amit fel lehet nyitni)