Nos. A helyzet az hogy azon a pár halon kívül amit vettünk és ami folyamatos fogyás, szaporodás körforgásában van, bizony azon kívül is vannak. Nem túl szép téma, de sajnos vannak.
Mikor beköltöztünk egyedül voltunk, rég nem volt kiadva a lakás, nem kellett más bérlőkkel számolnunk. Aztán eltelt fél év és csak csak megjelentek az első hangyák. Első? Hát vonultak, szóval hirtelen sokan lettek. Hangyából pedig itt van bőven a legapróbbtól ami épp csak egy miliméter, a fél hüvelyk ujjam nagyságúig.
A házkivitelezés "magas" fokának köszönhetően a csempék alatt kialakult üregekbe be tudják magukat fészkelni. Nos folyamatos irtás van belőlük, de nincs nyitva hagyott cukros edény, kint hagyott kenyérke, sütike... Még az akváriumból kiugrott öngyilkos halat is megtalálták és reggelre a kis neonnak csak a váza maradt meg. Nos ha ez történik itt kicsiben egy hallal és apró miliméteres hangyákkal akkor mi lehet a dzsungelban?
Szerencsére lakásban még sose láttam nagy hangyát, de meg kell mondjam elég ijesztők és elég bátrak, harcosak. Főleg a vörös színű tűz hangyák, nagyot csípnek. Ha piknikezni megyünk alaposan nézzük meg hova ülünk (ne legyen se majom se hangya a közelben :D ) és jobban tesszük, ha a hátizsákban is alaposan be van csomagolva minden, mert abba is bemásznak.
No de maradjunk otthon. Csótány. brrr, Húsz éves voltam mikor az először láttam, de sose feledem. Szerencsére nagyon nagyon ritka jelenség nálunk, de egyszer egy vihar elől berepült egy hatalmas a fürdőszobába, ahonnan visítva szaladtam ki. Oké a kicsikre már nem visítok, de nem is lettem helyi hogy kézzel elkapjam. ÁÁÁÁ
Gekkó. Nos nem jár be hozzánk, pedig a gyerekeknek nagyon tetszik. Lehet kapni egyébként gekkó elleni sprayt, ami elkábítja majd kidobhatod, de a gekkók zavarának a legkevésbé, igaz nem is bogarak.
Zsizsik. Nos, ugyebár rizst veszünk, s mivel az alap mennyiség itt az 5 kilós csomag, olyat veszünk. Minden szép és jó, meg finom, de aztán egyszer csak fekete kis "aggancsos" bogarat láttam benne. Nos kiszedtem, kiválogattam, szerencsére csak pár volt. Alaposan körbecsomagoltam a zsákot, de a következő alkalommal megint voltak benne. Persze az alap, hogy a rizst átmosom többször így is úgy is, de akkor is ez már több volt a soknál, ment a kukába a rizs. A helyieknél igen egyszerű megoldás van erre a problémára. Olyan gyorsan fogy nálunk a rizs, hogy nincs ideje zsizsikesedni. 5 kg/2-3 hét alatt náluk simán elmegy, míg mi a 4-5 hónapot is kihúzunk vele, még úgy is, hogy magunkhoz képest sok rizst eszünk és alig krumplit ami magyaros lenne. Persze szerencse kérdése is. A zsizsik nem otthon kerül bele a zsákba, hanem már azzal együtt vesszük. A mostani adagom sikeres, bár szerencsére már alig van belőle talán egy kiló, minden esetre felvilágosítottak, hogy ezek az állatok a rizsben laknak, ott szaporodnak, így egyedül úgy lehet elkerülni őket, hogy a rizst fagyra teszed, majd kiveszed, szárítod, és elcsomagolod. Bár láttam rovarírtót rizsbe, de hát étel közelébe ilyet ha nem muszáj nem teszek.
Dohánybogár. A meleg éghajlat, az hogy itt sosincs hideg csak hagyja hogy éljenek és szaporodjanak a bogarak. Egy tasak curryn vettem észre hogy lukas, de hát csak nem lukadt ki míg hazahoztam, s nem is egy helyen.., Na szép, ez is ment a kukába. Apró gömbölyű barna bogarak a legerősebb, legcsípősebb s legillatosabb fűszerekbe is belemennek és a műanyag zacskó se akadály nekik. Keresztbe kasul lyuggatják 2 miliméteres lukakkal. Volt egy zacskó levendulám is. Volt. Azóta másik van üvegben.
Akár hogy is nézzük, a folyamatos meleg nem csak nekünk tetszik. Hiányzik a fagy ami elpusztítja a kártevőket, s élnek mint Marci hevesen, nőnek, szaporodnak és így lesz egy nálunk semmilyen molylepke tenyérnyi nagyságú és színes. Helló Malajzia. örök nyár és pára.
