2010. november 10., szerda

taska & tadika

Lassan másfél hónapja pihen ez a "mazsola és tádé"-ra emlékeztető című poszt a piszkozatok között. Átírás, pihentetés, majd az én négy hetes blogpihenőm jött, s most anyahajó osztrák vs. magyar bölcsi/ovi "összehasonlítása" megadta a végső lökést, hogy be kell fejezni.

Taska és tadika annyit tesz malájul óvoda és kis iskola (avagy iskola előkészítő), de itt kap helyet a bölcsőde is. Mivel otthon, még Lilivel nem jártunk se bölcsibe, oviban meg pláne, így inkább helyzetkép és régi emlékek felidézése alapján megy ez az összehasonlítás.

Lili ahogy megérkeztünk gyerekekre vágyott, s egyben folyamatosan az ovi (hívjuk csak így) ablakában csüngött és vágyott be. Bementünk, nem is egyszer többször is, ketten, mert elengedni bezzeg nem akart akkor, és most se mindig, mikor már néha jó lenne. 

A gyerekek nagy vegyes csoportban vannak, másfél évestől egészen 4 éves korig. Ez elég tág határ mind fejlettségben, mind foglalkozási igényben. Sajnos az hogy a gyerek önállóan eljátszon szinte a nullára van redukálva, ugyanis alig van játék a hatalmas szobában.  Nincsenek babák, kisautók, bármi fa vagy műanyag építő játék, szerepjátékot elősegítő kellékek, boltfelszerelés vagy minikonyha. Van egy habtapi szőnyeg amin áll egy habtapi ház ahova a gyerekek szívesen bekuckóznak, s tulajdonképpen a játék mennyiség itt véget is ér. Persze lenne még, könyv és vágyott kincsek, a másik szobába, ahol 6-8 gyerek délelőttönként kínai írást tanul, de ide az apróságok szinte csak ünnepnapokon szabadulhatnak be.

A közös térben marad a nagy étkezőasztal, ami köré minden csepp gyerek elfér és ami közepén minden gyerekenek ott vagy a kulacsa, esetleg cumisüveges, hogy kiszolgálja magát, majd a termem másik végében a foglalkoztató asztal. Vannak foglalkozások és fejlesztések, bár inkább 3 éves kortól , mint kisebbtől, így Lili ezekből úgymond csak elles. Sokat színeznek, a finom mozgásokat gyakorolják már az íráshoz (ezt mind csinálják). Számolni és betűket tanulnak olvasni és írni is! mindezt 3 éves kortól. Mindezt azért ennyire korán, mert a 4. évben elkezdődik az iskola előkészítő, ahol valóban tanulnak a gyerekek, s így mire lejutnak 6 éves korban az iskoláig már írnak, olvasnak, számolnak és még ki tudja mennyi tárgyat tanulnak meg.
A kedvencek színezése itthon, remélem, hogy az ovis termést is meg fogjuk kapni!

Lili aki úgymond még túl kicsi ezekhez a foglalkozásokhoz ellesi az információkat. Apró kézmozdulatokkal próbál színezni, majd jönnek a karikák és a vonalak rajzolása. A színezőkön először a kezek, lábak és a szemek kerülnek kifestésre, majd minden más. Próbál számolni. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy  az mondja "one, two, three, four, five, six, seven", s a betűk kezdték érdekelni. Néhány angol szót is használ, főleg az irányításunkra, mint "come, come here, sit down", na meg a minden rendben van ra az "ok" a óvatosanra a "careful" és a "careful la"! Na és itt az első helyi nyelvi érdekesség. *

Az óvodák személyzete helyiekből áll (2 kínai, 1 indonéz, 1 indiai), így lesz egy kis maláj-kínai "lá" akcentusa esetleg a gyereknek, de boldogulni fog az angollal, na meg elcsíphet néhány kínai szót is. Nem lenne baj az sem ugye? De az hogy mennyi marad meg benne az angolból mennyi az értése, most még nehéz levonni egy 21 hónapos gyereknél, aki ugyan magyarul gyönyörűen kifejezi lassan mondatokban magát, az angollal való ismerkedése csak néhány hónapra nyúlik vissza és az is csak napi 2,5 órában.

Igen csak két és fél órában. Lenne lehetőség többre, de az alábbiak miatt, na meg az anyai szív első elszakadása miatt jobbnak láttam, ha csak ennyi időt tölt bent.

Szóval negatívumok.

A játék hiánya mellett elég erős negatívum, vajon nem unatkozik a gyerek? Persze ott vannak a foglalkozások, a színezések, aztán jön a 10órai, s nem sok idő marad egyedül kallódni.

Ugyan a játszótér szó szerint egy ajtónyitásnyira van az ovitól a gyerekek egy pillanatot sem töltenek ott időt el, egész nap a bezárt, fejünk felett forgó ventilátoros szobában vannak. Ez elsőre nagyon nagyon zavart, mivel én rögtön fejfájást kaptam 30 percnyi propelleres ott tartózkodás után, de ezt idővel megszoktuk, sőt elviselhetővé tette a forró napokat.

A gyerekeket ebédnél etetik, kivétel nélkül minden gyereket szépen leültetnek egy-egy kisszékre, ők szembeülnek 4-5 kis gyerekkupaccal és sorban mint a madárkákat megetetik. Persze értem én, hogy így biztosan megeszi, meg hogy nincs idő felügyelni rá, meg így nem eszi le magát, de a sok önállóságra tanításuk nekem ott kezdődne, hogy tudjon magától enni. Egy szóval ebédre nem marad.

Az ebéd amúgy is a valamit visz a víz jellegű, naná, hogy rizsből és csirkéből (gondolva itt a muszlin gyerekekre is aki disznót nem ehetnek) és zöldségből áll, s változatosságot alig rejt magába. A gyerekek tízóraiznak is, ez általában valami pékáru, s semmi gyümölcs, meg joghurt, hogy picit több félét kapjon a gyerek.

Érdekességek mint pozitív vagy negatívum:
Beszoktatásnak nyoma sincs. Nincs az hogy anyuka ott ül napokig, meg lesi a távolból. Szerencsére az a jópár alkalom amit együtt benttötöttünk jól jött, de az első időben volt keserves sírás. Ez tartott  5 percig, aztán játszott. Persze a gondozók mindent bevetettek, hogy kedvébe járjanak és a legapróbbakhoz (néhány hónapos babák) elvitték, ő pedig rajong a pici babákért.

Picibabák. Egy külön szobában, hatalmas ablakkal fekszenek a legkisebbek. Ők valóban olyan picik, hogy egész nap szinte csak fekszenek és alszanak. Számomra, teljesen idegen, hogy egy 4-5 hónapos gyereket bölcsibe adjak, de ez itt más kultúra és meg se fordul a fejükben, hogy másképpen csinálják. A bent töltött időt meg aludják csak végig, mert külön nincs rá személyzet hogy velük foglalkozzon. Ha ettetési idő van, jön ki a kicsi a nagyokhoz, eszik aztán uzsgyi vissza. Ha már olyan nagy, hogy nem alszik végig akkor kiságyastól kitolják a nagyok közé. Szóval apuka reggel hozza, anyuka este 6 felé viszi az apró babákat.

A délelőtt nekünk 9-től tart egészen 11:30-11:45 ig (ekkor van ugyanis az ebéd), de tarthatna hosszabban, mert az ovi kaput reggel 7kor! nyitja és olyankor már vannak is bent és este 6:30 kor zárja. Ergó munkába járók is el tudják vinni, érte tudnak menni a gyerekért. Aki ezen az időn túl még nem visznek el, átviszik a másik intézménybe (itt ennek a "cégnek" két ovija van egymástól nem túl messze). Aki csak délelőttre iratkozik be, mint mi annak 8:45 - 12:45 ig tarthat az ovi.

A gyerekek szobatisztaságra szoktatása szinte teljesen hiányzik, így a csomagba minden nap bekerül a váltó pelenka és a váltó ruha, na meg a törölköző. A váltóruha nem amiatt kell, h esetleg baleset történik. Minden tisztába tétel egyben egy fürdés is, lemossák, lezuhanyozzák a gyerekeket tetőtől talpig, s így kapnak új pelenkát és új ruhát. Ez persze jó, s a nagy meleget is elviselhetővé teszi, bár nem tudom mennyire jó félig száraz hajjal a propeller felett rohangálni, de szerencsére Lilit nem öntik nyakon a vízzel.

Ugyanis a gyerekek zuhanyoztatására van egy kisebb nyeles táljuk, amivel szépen leöntik a gyerekeket fejtetőtől. Erre Lili kiverete a hisztit, amúgy se szerette hogy vizes lesz a feje, pláne így, szóval elég hamar megtanulták, hogy ezt ne csinálják vele.

Segítőszolgálat. Lehetőség van arra, hogy dadát fogadj az oviból. Történt, hogy egy kislánynak testvért vártak. Az anyuka minden este 6 kor jött érte és az ovi egy dadájával együtt mentek haza. Most hogy a kisöcs megszületett lányka újra jár a bölcsibe (Lilinél 2 hónappal idősebb) és este a dada jön az anyukával és a kicsivel érte, vagy csak az anyuka, míg a dada a kicsivel otthon várja őket. Nem kérdeztem, de elég sanszos, hogy egy idő után a kisfiú is bekerül a rendszerbe és a dadáját akkor már ismerni fogja. 
(A maláj rendszerben az anyák a gyerekekkel rövid időt, kb 2-4 hónapot töltenek otthon, utána várja őket vissza a cég. A cég aki sokszor állja a szülő egészségügyi költségeit, ami szülésnél elég magas, akár 1,5-2 millió Forintnak megfelelő ringi.)

Szabadnapok és ünnepnapok, na meg iskolaszünet. Az iskolaszünet az ovit is érinti. A helyiek november közepétől december végéig tartják a nagy, nálunk nyári szünetet, de lehetőség még ekkor is van a gyerekek elhelyezésére (kivéve, ha fél napos vagy, mint mi, na ez még egy megbeszélés lesz az ovival). A tényleges bezárás csak a munkaszüneti napokra vonatkoznak.

Minden érv és ellenérvet összevetve, örülök, hogy picit helyi társaságban van Lili.


*la egy olyan szócska ami nem rendelkezik külön jelentéssel, csak nyomatékosít,  mint nálunk a felkiáltójel.  

6 megjegyzés:

Aledi írta...

Hm... érdekes.
Az egész napra való elválás azt hiszem itthon is nehéz.
Lehet szidni a magyar rendszert, de az, hogy egy anya akár 3 évig otthon lehet a gyerekével, azt hiszem több, mint dicséretes. Engem senki nem tud meggyőzni, hogy egy pár hónapos babának nem az anyja mellett a helye :)

SKY írta...

Hű Cili, nem nyugtattál meg... :(
Ma egy játszóházban voltunk, ahol egy teljes ovi is felvonult, és nagyon érdekes volt, ahogy minden gondozó egytől egyik milyen kedvesen bánt a gyerekekkel....
De azért nekem most nagyon hiányzik az otthoni ovink... :(

BCili írta...

Lehet, hogyon negatív lett a bejegyzés, pedig azért annyira nm rossz a helyzet. Lili azért csak be be néz és szeret bent lenni, de persze az elválás nem könnyű.

Aledi: a pár hónapos babákért a szívem tud megszakadni, és nem sokáig nem is tudtam elképzelni, hogy ezt hogyan tudják megcsinálni. Elárulom, őket is így nevelték, mellőlük is ment anyuka dolgozni. Nálunk ez a felháborító kategóriába esik, ha valaki a karrierje miatt ilyen hamar újra dolgozni áll. Valóban jó, hogy a magyar rendszer ilyen hosszú időt enged, vagy engedett, már nem is tudom mi a legújabb módosítás ez ügyben, de az is tény, hogy a gyereknek gyerek a társasága, s egy idő után én biza fejre is állhatok uncsi vagyok :) Persze ha meg nem vagyok ott az se jó. Ej ezek a gyerekek csupa gond :D

Sky, az otthoni ovi mindig is hiányozni fog, mert az volt az első és irtó szerencsések is voltatok vele. De az itteni dolgok is hiányzoni fognak egy idő után, s meg fogsz találni olyat amit el tudsz fogadni, de ehhez ne az otthoni mintát keresd!

Ahama írta...

Hát, ez elég meredeken hangzik, főleg amit a csecsemőkkel művelnek. Most el lehetne filozofálni azon, hogy az ország gazdasági sikerességéért mennyit fizetnek az egyes emberek :)P.
Szerencsére ti nem vagytok erre rászorulva, ha bármi gond lenne belőle gondolom rögtön változtathatsz. A napi 2-3 óra meg biztos, hogy jót is tesz Lilinek.
Kiváncsi vagyok a fejleményekre :).

BCili írta...

Ahama: hát igen, ezek a kulturális és szociális, aztán meg karrierista különbségek mindig meglepnek engem is. Mázlink, hogy valóban nem rászorultság kérdése, hogy Lili oviba járjon. A lényeg számunkra az volt, hogy kicsit a nyelvi környezetet szokja.

anyahajó írta...

"Kis", két hetes késéssel végre idetaláltam a beszámolódhoz. Hát, tényleg nagy a különbség - nekem a játszóterezés hiánya a legszembetűnőbb. A bölcsis kisbabák gondolatát már megszoktam - egy barátnőm Hollandiában él, ott is 3 hónapos kortól evidens, hogy az anya visszamegy dolgozni. (Ugyanitt otthon szülnek szép természetesen, szóval ami nálunk két külön szemlélet, az ott simán megfér egymás mellett!)
Nagyon izgalmas lesz, hogy ilyen nyelvi koktél hogyan csapódik majd le Liliben, kíváncsi vagyok.

Érdemes követni minket a Mindennapi.Malajzia Facebook oldalunkon is, ahol naponta friss érdekességeket osztunk meg Malajziáról!

Foglalj szállást magyarul az Agodán! segítve ezzel munkánk.