Furcsa egy szó ez, Kiasu, amit ennyire hasonítani lehet a szingapúri és a maláj lakosságra.
Ha pontosan fordítanám akkor annyit tenne, hogy félelem a veszítéstől. Azaz csak nyerni, nyerni és nyerni lehet, s a legjobbnak, a legelsőnek a leg-nek lenni. Egy részét ez érthető, ha sportról van szó, hiszen a másodikat, harmadikat, sokadikat ki jegyzi meg? Viszont itt az élet minden területén fellelhető a kiasu "szelleme".
- Tipikus Kiasu - mondta Jet apukája mikor távoztak tőlünk, s meglátta a főbérlőnk (velünk szembe laknak) kislányát este 9 kor a zongora mellett ülni.
- Van testvére?
- Van, egy öccse.
- Sportol igaz, valami küzdősportot?
- Igaz.
Tipikus kiasu, ha a gyerek (márpedig itt a legtöbb család gyereke) sportolni jár ha fiú, és zongorázni vagy zenélni ha lány. Természetesen a tanulásban és az iskolában is elsőnek kell lenni, ezért bármily furcsa nincs súgás, hiszen azzal előnyhöz juttatnád a társad. Ha pedig kikerül az iskolából és várja a munkahely sokszor egy európai embernek furcsa, csak a munkájának élő emberrel találkozikunk, aki képes minden este késő éjjelig bent lenni és ebből szinte versenyt űznek (képesek családi vacsoráról visszamenni dolgozni), akinek segíteni nem lehet mert ő tudja azt csak jól, aki megosztani információt nehezen oszt meg, hiszen ha már te is tudod, ő mitől lenne több. Csapat munka, sokszor kizárva. De a munkájára büszke. Van ennek jó és rossz oldala is.
De számtalan esetet, magatartás van amit ezzel a szóval magyarázhatunk, vagy belemagyarázhatjuk, íme egy cikk még erről angolul, s tőlem két apró történet.
Karácsonyra készülünk, itt is, a muszlim országban, hiszen a multikulti lehetővé teszi, hogy minden vallás ünnepét ünnepeljük. Jasmin már feldíszítette a karácsonyfáját, mire kérdően néztünk rá.
- Nem korai még ez, így november végén?
- My nick name is Kiasu :). - jött a válasz.
Hétfő reggel korán keltem, s még mielőtt a többiek magukhoz tértek volna már felöltözve indultam a rendelőhöz. Korán volt, csak 8, s ők 9 kor nyitnak, de nem akartam órákat várni, s egy gyors sétával pár perc alatt elérhető tőlünk. 8.10 kor megkaptam az 0001 sorszámot, amit büszkén mosolyogva vittem magammal haza, s közben az jutott eszembe, kiasu. Lehet, hogy már elég időt töltöttem el itt ahhoz hogy egy picit szívjak a kiasu érzésből?
6 megjegyzés:
Hát ez nagyon furcsa. Órülök, hogy leírtad.
Onnan 11.ooo km-re én is olvasta a kiasu cikket / a Good Mo.Malaysia / oldalról!!Itt is,, ott is Kellemes ünnepeket! Gratulálok a meglátásodhoz és ahogyan megírtad!!!Ezután "olvasni foglak", /de furán írtam ezt/!!Remélem nem haragszol!Boldog, Boldogabb, Legboldogabb Karácsonyt!!!!!!!!
:))
Nem semmi.. mégis úgy gondolom, hogy érdekes meglátni benne a pozitívumot is.. a küzdő-szellemet.. hogy az emberek felállnak, és teszik a dolgukat, és szorgalmasak, igyekeznek, hogy tartásuk van! Hogy jók akarnak lenni abban, amit dolgoznak!
Ez az a vonás, ami hiányzik nekem itt Magyarországon.. hogy mindenki csak ímmel-ámmal teszi a munkáját.. kifogásokat keres, vagy egyenesen utálja.. Jajj, hány ilyen emberrel találkozom nap mind nap..
De szerintem az igazság valahol a középúton van ( mint mindig :)) ) ... igyekezni, törekedni kell a gondos munkára, szívvel-lélekkel végezni azt..
de a CSALÁD legalább olyan fontos, sőt, még ennél is fontosabb!!
És én bármikor elszalasztanám a Kiasu-mat például a gyermekeim kedvéért :)))
Motymoty: ugye hogy megérte egy kicsit várni rá, ez annyira megérdemelt gy külön részt.
Lajos: olvass nyugodtan, ha tetszik. Karácsonyt még nem kívánok, eljön annak is az ideje :)
Vanessza: amit leírtál valóban igaz. Jó ha van ami hajt előre, de az is igaz, hogy kell egy aranyközépút. A kiasu nem csak negatív, van bőven pozitív oldala is, csak kérdés melyiket szeretnénk jobban látni, melyik számunkra a fontosabb. Neked a család, de meglátod a család náluk is az! Az igazi kiasu szemléletnél Szingapúrban viszont erősen módosult már ez.
Ez nagyon érdekes volt, köszi!
Persze, hogy megérte. De attól még nem esett jól. :D (...mondta a méltatlanul türelmetlenkedő...)
Megjegyzés küldése