Gyerekprogram kicsiknek is!
Ha megéheznénk itt egy büfé, sok sok paddal, asztallal, fedett helyen, de a park egész területén sok kis pihenő hely van ahol ha elfáradtunk csak nézelődhetünk, feltöltődhetünk. Ugyan így megannyi kézmosót is találtunk, ha simogattunk utána gyerek és felnőtt magasságban is ott várt a csap szappannal.
Egy kis kert is felfedezésre vár, benne mindenféle trópusi számunkra csak az áruház vagy piac standjairól ismert növény és nagy örömre azok is amik számunkra is mindennapi. Láttuk a helyi kedvenceinket a passion fruitot (otthon hatalmas golgotavirág fánk volt, mégse gondoltam sose, hogy ennek a termése a passion gyümölcs vagy maracuja) és a jack fruitot is, hmmm. A kert végében igazi vidéki stílusban fára kötözött hinta és libikóka várt.
Némi háztáji állat, kecske, kakas, pulyka és őz is volt ott. Spenót szerű leveleket kaptunk és az állatok csak jöttek és ettek. A madarak területe nagyon érdekes volt, eleve a lenyűgöző szépségű és színű madarak mindenki számára érdekesek, de az etetésük is fantasztikus érzés. Míg egy részük szorosan a markomba szorított apró banánt csipegetett ki kezemre szállva, addig más kisebb fajok a tenyerünkből ettek.
A hüllők se hiányoztak, hatalmas teknős szabadon sétált, az óriás kígyó pedig terráriuma teljén aludt a fejünk feletti üvegen. A tó se csak úgy véletlen van a park közepén, megannyi aranyhal és hattyú úszkál, amiket persze hogy megetettünk/megetethettünk.
A végére csak a póni lovaglás maradt. Vágta lett, mert az eső éppen leszakadóban volt, a fejünk felett lévő háló némi védelmet adott a kezdeti csepegéstől, de a zuhétól már semmit nem védett volna, így két gyors kört lezavartunk és irány az első papagájos csibés állomás ahol kivártuk az esőben lévő szünetet.
Sajnos a park egy része a pillangók kimaradtak, az eső miatt, de volt annyira jó élmény mind a négyünk számára ez a 2,5-3 óra, hogy jövünk még ide máskor is. Farm in the city a Facebookon megtalálható.
Malajziában található néhány állatkert, madárpark a tapasztalatok igen vegyesek. Van kiemelkedő mint a Madárpark, de van olyan amit 2010 és 2013 ban is láttunk de nem tett ránk jobb benyomást a második látogatás sem. Éppen ezért kicsit kételkedve indultunk neki az útnak Sri Kembangan felé, majd némi kacskaringó után meg is érkeztünk egy puszta közepére ahol a parkoló autókkal szemben egy hatalmas a semmibe mutató emelvény várt. Előtte parkoló, mögötte puszta, mellette némi ablak nélküli épület ami inkább bunkerre hasonlított. De a GPS szerint jó helyen voltuk. A kapun át jobbra, végi a bunker mellett el, s a végén valami olyan kezdett körvonalazódni ami kicsit is hasonlít egy park bejáratához.
Ahogy a lépcső lementünk két segítőt is kaptunk és rögtön sikerült megvenni a jegyeinket, családi, két felnőtt, két gyerek. Még tartott épp a kínai új évi akció így a jegy mellé kaptunk egy-egy kör ingyen póni lovaglást a gyerekeknek és szívószálas innivalókat kifejezetten gyerek és felnőtt részre is. Kisebb térkép is a kezünkbe került, bár ennek átláthatósága nem az igazi, mégse lehet eltévedni, hiszen egy tó körül vezet az út, s jól ki van táblázva, mit merre találunk.
 |
| köszöntés a beszélő papagájjal: HELLÓ |
Jobbra vettük az irányt a tiszta és karbantartott, árnyékoló hálóval fedett úton s miután HELLÓ-t köszönt az egyik óriás papagáj már bent is voltunk az első aktív állatos részben. Éppen csak beértünk már nyújtotta is az egyik állatgondozó a pici csibét a gyerek kezébe, finom pelyhes sárgát egyet-egyet egyiknek is, másiknak is. A csibék alacsony régi fagerendákból épített, barátságos és tiszta helyen voltak, hogy az aprónép számára is jól láthatóak legyenek üvegfalat tettek két két oldalra. Mellette a másik hasonló tágas boxban kis nyuszik, amik szintén kézbe kerültek kérés nélkül is. Tetszett ez a hozzáállás ami nem volt tolakodó, de nem is váratott, valahogy mindig éppen a megfelelő időben érkezett a kisállat (csibe, nyuszi, papagáj). Egy kis simogatás, nézelődés, kis teknősök, vidrák, hüllők és irány tovább.
A következő hely már dupla kapus, egy aprócska fehérpamacsos selyemmajom éppen egy virág áthúzásával küzdött a rács mellett mikor beléptünk. Az állatok amik szelídek, szavadon közlekedhettek, a többi üvegfalon át tekinthető meg, de itt is emberközeli maradt az élmény. A majmocskák szotyit kaptak a gyerekek kezéből, s mivel mindenhol ott állt a gondozó és nyújtotta az állat eledelét eszébe se jutott senkinek, hogy bármi, az állat számára káros ételt adjon.
Hatalmas tengerimalacos/nyuszis tér fogadott minket és a körbe halas "folyó", mellé gondosan kikészített kicsi vödrök, halászhálók bárki próbára teheti magát (de a halak ügyesek :) )
A következő hely már dupla kapus, egy aprócska fehérpamacsos selyemmajom éppen egy virág áthúzásával küzdött a rács mellett mikor beléptünk. Az állatok amik szelídek, szavadon közlekedhettek, a többi üvegfalon át tekinthető meg, de itt is emberközeli maradt az élmény. A majmocskák szotyit kaptak a gyerekek kezéből, s mivel mindenhol ott állt a gondozó és nyújtotta az állat eledelét eszébe se jutott senkinek, hogy bármi, az állat számára káros ételt adjon.
 |
| Fel is emelhettük, nagyon barátságos volt :) |
Hatalmas tengerimalacos/nyuszis tér fogadott minket és a körbe halas "folyó", mellé gondosan kikészített kicsi vödrök, halászhálók bárki próbára teheti magát (de a halak ügyesek :) )
 |
 |
Ha megéheznénk itt egy büfé, sok sok paddal, asztallal, fedett helyen, de a park egész területén sok kis pihenő hely van ahol ha elfáradtunk csak nézelődhetünk, feltöltődhetünk. Ugyan így megannyi kézmosót is találtunk, ha simogattunk utána gyerek és felnőtt magasságban is ott várt a csap szappannal.
 |
| Kézmosók |
Egy kis kert is felfedezésre vár, benne mindenféle trópusi számunkra csak az áruház vagy piac standjairól ismert növény és nagy örömre azok is amik számunkra is mindennapi. Láttuk a helyi kedvenceinket a passion fruitot (otthon hatalmas golgotavirág fánk volt, mégse gondoltam sose, hogy ennek a termése a passion gyümölcs vagy maracuja) és a jack fruitot is, hmmm. A kert végében igazi vidéki stílusban fára kötözött hinta és libikóka várt.
Némi háztáji állat, kecske, kakas, pulyka és őz is volt ott. Spenót szerű leveleket kaptunk és az állatok csak jöttek és ettek. A madarak területe nagyon érdekes volt, eleve a lenyűgöző szépségű és színű madarak mindenki számára érdekesek, de az etetésük is fantasztikus érzés. Míg egy részük szorosan a markomba szorított apró banánt csipegetett ki kezemre szállva, addig más kisebb fajok a tenyerünkből ettek.
A hüllők se hiányoztak, hatalmas teknős szabadon sétált, az óriás kígyó pedig terráriuma teljén aludt a fejünk feletti üvegen. A tó se csak úgy véletlen van a park közepén, megannyi aranyhal és hattyú úszkál, amiket persze hogy megetettünk/megetethettünk.
A végére csak a póni lovaglás maradt. Vágta lett, mert az eső éppen leszakadóban volt, a fejünk felett lévő háló némi védelmet adott a kezdeti csepegéstől, de a zuhétól már semmit nem védett volna, így két gyors kört lezavartunk és irány az első papagájos csibés állomás ahol kivártuk az esőben lévő szünetet.
 |
| Ez lenne itt a GPS szerinti érkezési pont. Jó helyen vagyunk. A kép már kifelé jövet készült amikor az eső elöl beugrottam az autóba. |
Sajnos a park egy része a pillangók kimaradtak, az eső miatt, de volt annyira jó élmény mind a négyünk számára ez a 2,5-3 óra, hogy jövünk még ide máskor is. Farm in the city a Facebookon megtalálható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése