2010. július 20., kedd

nyelvi kérdés

Kezdhetném úgy is a bejegyézést, hogy amikor ... még a pocakomban volt ... ez valami reklámszöveg, de éppen ide illik. Szóval amikor még olyan apró volt, hogy csak terveztük hogyan terelgetjük, felmerült a nyelvi kérdés.

Ismerőseinkkel mentünk hosszú hétvégére. A család teljesen Magyar, mégis anyuka angolul is beszélt születése óta az akkor már 13 hónapos gyerekhez. Értette mindkét nyelvet. Elgondolkodtatott. De én mégis csak én vagyok, nem is jutott végül eszembe, hogy az anyanyelvem helyett máshogy vagy máshogyis szóljak a megszületett babához. Azért annyit tettem egy idő után, hogy kisgyereknek szóló énekeket hallgattunk kínaiul és angulul.

Most viszont itt vagyunk, egy három nyelvű országban, ahol a saját anyanyelvünk a negyedik. A lakosság a saját nyelvét használja, a maláj a malájt, a kínai a kínait az indiai a tamilt vagy hindit, bár ők a leginkább angolosok. A nagy közös nyelv pedig az angol megannyi akcentusban, bár az ország hivatalos nyelve a maláj.

A nyelv tanítását már jóval iskola előtt megkezdik. Amikor a játszótéren együtt játszott az indiai, a kínai és a magyar gyerek, meglepődve kérdezték a helyiek, hogy Lili nem ért angolul? Nem, mondhattam, sajnos nem. Mert ugyan ebben a korban még működhet a metakommunikáció a gyerekek között, de ő már ért mindent magyarul, viszont a vele együtt játszó gyerekek nyelvét nem. Ért és próbál is kommunikálni, de most nem érti mások mit mondanak neki és ez a helyzetet kudarcba fullasztotta a kapcsolatteremtést az első időben.

A helyi gyerekek otthon már angolul is tanulnak, a szülőktől, vagy ha nem otthon akkor éppen az ovodában, bölcsödében. Például itt a mi kondominiumunk területén is működik egy bölcsi-ovi-iskolaelőkészítő ahol a gyerekekkel angolul beszélnek és a gyerekek aki műr 2-3 évesek gyönyörűen beszélnek. Játszi könnyedséggel ugrálnak az "anyanyelvük" és az angol között.

Persze, lehet, hogy ezt kívülről én látom csak így. Lehet, hogy nehezebb volt a kisgyerek korai nyelvi fejlődése, és később szólalt csak meg egy-egy nyelven, vagy keveri őket. Lehet. Saját, utazás előtti aggodalamam is ez volt, hogy vajon az éppen beszélni kezdő gyerekre milyen hatással lesz a más nyelv. Nem áll e meg a fejlődése és lesz "kuka" egy időre.

Az elmúlt egy hónapban nem kukult meg. Bár szókincse még könnyen összeszámolható, de napról napra les el magyar és angol szavakat és mondja utánunk. A legnagyobb meglepetés hogy az angol szavakat is használja, nem csak a magyar szavakat. Rendszeres, hogy veszünk toját, én mondom magyarul ő angolul. Persze könnyebb is az egg, mint a tojás szó.
S mi a vágy? Jó lenne, ha az angol, vagy a kínai alapokat magába szívná. Egyiket se bánnám, mert jó lenne ezen a téren, ha tovább fejlődne, s talán mi is továbbfejlődnénk az egyszerű "niháo"-n vagy a gyerekdalokon túl.



Gyerekdal! Ülünk a fent említett bölcsi-ovi-előkészítő  termében, körülöttünk sok gyerek. (A gyerekek vonzák Lilit így be szoktunk kéredzkedni egy kicsit) Játszanak, próbálják magukkal hívni Lilit is aki a szoknyámmögé bújva nem akar menni nélkülem. Dalolni kezd két kínai kislány, s ez megüti a fülem, hogy én ezt ismerem. Úgy hatott rám, mintha magyarul szólaltak volna meg, pedig nem, csak egy egyszerű kínai dalocskát adtak, adtunk elő.
A dalt erről a CDről hallgattuk, amit az Amazonról rendelt a férjem, de van egy DVD-nk is. Lili nagyon szerete nézni. A TV-t egyébként nem nézi, nem köti le, most se, egy picit sem. Kivéve a BBC Teletubbies műsora abban is a kisbaba aki a napban mosolyog és a Tikkabila.

Sajnos itt se DVD lejátszó, se BBC. TV adások között van maláj és van kínai. A kínai soksor kínai felirattal, de néha még rányomják az angolt vagy a malájt is. Szép mikor egymás alatt felett egybeúszó feliratok kuszálódnak össze. A malájok ennek megfelelően a TV3-as csatornát szeretik ami maláj, a kínaik kedvene pedig a TV7, de a legjobb mikor eredeti angol hanggal megy a film.

A maláj nyelvet olvasni egyébként könnyű. Szinte mindent úgy mondanak ahogy írnak. Tanulni is lehet bőven! Szóval lecke feladva, nyelvtanulás!

6 megjegyzés:

Fércművek írta...

Ide válaszolok. :) Nekem is sokszor eszembejut, mi van veletek. Olvasom is a sok érdekességet rendületlenül, néha összeszedem a leesett államat, de valahogy kommentig nem jutok. Ez mostanában sokszor van így. :) SZóval remélem, hogy minden rendben veletek! :)

krisz írta...

En is olvasgatlak.Probalom bepoolni ami kimaradt.Olyan sok minden tortenik veletek.Remelem jol vagytok!Ay irasaidbol ugy tunik igen.

Kicsoda írta...

Kicsi korban a ketnyelvuseg meglepoen konnyen megy a gyerekeknek. Nalam a nagy volt ketnyelvu 2 evesen es soha semmit nem kevert, ha hozza angolul szoltak nekem magyarul mondta es a valaszt megint angolul, pontosan tudta, hogy a masik nem ertette, amit beszeltunk.
En nem tapasztaltam semmi olyat, hogy lassabb lenne a nyelvi fejlodese, sot! Bar, hogy oszinte legyek en nem igazan hiszek az otthon mas nyelven beszelesben, foleg, mert nem termeszetes, a gyereknek szerintem zavaro, az akcentusrol nem is szolva:-)
Nagyon erdekes lehet egy ennyire sajatos kulturaban elni. Elvezzetek ki minden percet:-)

hekka írta...

Nagyon érdekes, amit (amiket) írsz! Szerintem nem lesz gond ezzel a nyelvkérdéssel, Lili a legjobb korban van ahhoz, hogy magába szívja ezeket a nyelveket! És pont ezek a nyelvek nagyon fontosak ebben a szuperglobalizált világban! :)
A sok-sok feliraton jót mosolyogtam! :)))

BCili írta...

fércjutka: én is szokszor gondolok haza, de vágyni még nem vágyok :) Az idő meg sajnos korlátozott így nálam ez szab határt a kommenteknek.

Krisz: sokszor gondoltam rátok éppen a nyelv miatt és örülök, hogy itt is velünk vagy.

kicsoda: magam se hittem az otthoni tanulásban, de azért látom amit látok és a gyerekek értenek a másik nyelven is. Az hogy nem hittem benne 100% annak eredménye, hogy nem tud a lányom angolul :) De bízom benne, hogy maradunk addig, hogy egy kicsit beleszokjon az itteni életbe és ragadjon rá a nyelv még ha akcentussal is. Ez a kor a leg megfelelőbb erre az biztos, mert az agya mint a szivacs.

hekka: néha a már megszokott dolgok érdekesek másnak, hamar bele lehet szokni, szóval gyorsan kell írnom :) Lili már szépen mondja hogy báj-báj :)

Borsheka írta...

Örülök, hogy jól vagytok! : ))
A kétnyelvűség érdekes jelenség felnőttfejjel, de a gyerekeknek természetes, és nagyon ügyesen szét tudják választani, kihez hogyan kell szólni. Több ismerősöm is van, aki Németo.-ban él: német apukához németül, magyarul beszélő anyukához magyarul szólnak a gyerekeik. Mindkét nyelvet szépen és jól használják. Bár amit írtál, hogy magyar anyanyelvű családban néha angolra váltanak otthon - az lehet, hogy összezavaró... Ezt nem tudom.
Majd figyeld csak, hogy Lili hamarabb megtanul malájul, mint a szülei : P Nem győztök majd csodálkozni : ))
Mint ahogyan én tátott szájjal olvasom az új élet folyását : ))

Érdemes követni minket a Mindennapi.Malajzia Facebook oldalunkon is, ahol naponta friss érdekességeket osztunk meg Malajziáról!

Foglalj szállást magyarul az Agodán! segítve ezzel munkánk.