Piac

Korán keltünk, legalábbis a mostani viszonylatban korán volt a 6 óra, aki későn feküdt az talán éppen elcsípte a reggeli kelésünket.

Szóval miután 6 kor, még sötétben felkeltünk elkezdtünk készülődni a piacra. Izgatottan vártuk milyen is lesz?!

Sötétben indultunk, a nap csak 7 órakor kel és szép lassan emelkedik, egyszóval sötét és kellemes hűvös fogadott minket. A kapuban az újságáru előtt hatalmas köteg lap hevert. Ismertük már látásból őt, úgy 9 tájt látjuk, de akkor már alig van napilapja. A megállóban türelmesen vártak az emberek a buszra, mindenki frissen és szépen felöltözve. Ilyenkor talán még egy farmer is elhordható, s érthető, hogy a helyiek nagy része hosszúban van. Még kellemes a levegő, s ha beér a munkahelyére ott úgy is a légkondi és a ventillátor fog felette folyamatosan pörögni. A busz már meg is állt, alig kellett rá várni. Szépen nyugodtan mindenki az első ajtóhoz megy és miután kifizette a díjat már lép is beljebb. Csak egy megállót megyünk, de azért szinte mindenki leül. Meg is érkeztünk, nem volt talán csak 10 perc az egész út, és már szállunk is át a sokasággal az LRT-re. Hideg van rajta mint mindig, de ezzel is csak egyet megyünk. Pik-pak ott is vagyunk a piactól 5 percre, de azért még a megállóban egy helyi asszonytól veszünk egy olajban kisütött táskát. Csípős? Nem, mondja ő, de bizony azért ez nem mentes a fűszertől, de mégis nagyon jól esik. Krumpli és finom puha zöldségkrém lapul a félkör alakúra összehajtott sütiben, s mire elfogy már a látjuk is a piacot.

Nem nagy, kb a Tátra téri piac nyitott részének a fele az egész, de a választék gazdag, az áru pedig szép.Ráadásul nagyon izgalmas, pedig semmi különlegeset nem árulnak . Reggel 5-9 ig van csak nyitva, amig a hőmérsékelet is tűrhető, az áru frissességét tekintve pedig minden korábbi aggodalmunk elszállt.

A zöldséges standokon látható sok fajta termék közül csak néhányat tudunk azonosítani, de van itt minden, csak kicsit máskép. A fejes saláta csak kb 15-20 levélből áll és a javát a zsenge leveleket adják csak, nincs már félig elrohadt alsó levél. A padlizsán hosszú és vékony, de van paradicsom, karfiol, brokkoli, kaliforniai paprika (sajnos sima TV paprika nincs) és még sok sok zöldség, na meg gyümölcs is! ezek között már kevésbé könnyű eligazodni, mert az almán kívül semmi más nincs amit otthon átlagosan megkapunk. Van helyette sárkánygüymölcs, mangó, licsi és még ki tudja mi lehet az a lilás bogyó.

Tofu is van egy asztalnyi, mindenféle formában préselt, tudusos folyékony, szárított, meg még ki tudja milyen. Az íze valóban szójás és nem a  tartosítószert lehet rajta érezni.

Vannak halak, rákok, frissen,

aztán tovább menve csikrék már kopasztva fekszenek az asztalon, fejük lelóg. Hm, és fekete csirke is van! Most lehetne elbizonytalanodni, de csirke hangot hallunk. A pult mögött 3 ember szorgoskodik az egyik a kasból csikrét vesz elő, megfogja a nyakát és már kerül is a másik kasba. Mellette a másik éppen szétbont egy már csupasz pipit. A harmadik pedig kiszolgál.

A következő pult mögött a férfi éppen görnyedve kopasztja a csikrét miközben az eladónő árul, a vevő pedig láthatóan elégedett. Friss? Nem kérdés. Ha élve hozzák a piacra annál frissebb nem lehet.

Amint lépünk még kettőt előkerülnek a malacosok. Na ezt nem lehet minden boltban kapni, éppen az iszlám miatt, ez ugye egy nem tiszta állat. Pedig finom egy jó kis ránott hús, vagy brassói. A hölgy aki kiszolgál gyönyörűen beszél angolul, s meg is állapodunk, hogy melyik részből kérnénk, hogyan szeletelje. 3-4 perc mondja, addig nyugodtan nézzünk körbe és vmajd jövünk érte. A bárdjával finom vékony szeleteket hasított otthoni henteseket megszégyenítő ügyességgel. Profi volt. Jött még mellé egy kis karaj, és egy kis darált hús. Érdekesség, hogy ez itt 250 grammos kis csomagokba készítik elő, szóval ennyi hús egy családnak 1 adag. Ha belegondolok, hogy valóban amikor kínait eszünk az egész meg van rakva sok rizzsel, sok roppanósra párolt "nevenincs" zöldséggel és néhány, 5-6 falat hússal, rákkal. Mégis jól lakunk minidg.

A sor legvégén tojást árultak több méretben és több fajtát. Ez számunkra megfoghatatlan, hogy több fajta, de próbára vettünk mi is mást és meg is kaptuk az istrukciókat, hogy hogy kell elkészíteni. Ha ez meglesz beszámolok róla.

Miután ennyi minden alapanyagot láttunk és az a pici süti is elfogyott már rég amit még az állaomáson vettünk, ki kellett próbálni a helyi palacsintát. Egy fiatal fiú 3 seprenyőben sütött 3 fajtát: cukrosat, kukoricásat és pörkölt földi mogyorósat. A mogyorós készült éppen akkor el így két szeletet rögtön meg is vettünk még melegébe. Csak ajánlani tudom a piaccal együtt ami mindig egy érdekes a helyi életet bemutató tér! Tessék menni piacra, élmény!